A Vállalkozói tudástár új cikkében a cég jogutód nélküli megszűnéséhez, a végelszámolás megindításához kapcsolódó iratmintát mutatjuk be.
A kft-k részére a kötelező törzstőke-felemelésre vonatkozó utolsó határidő 2017. március 15. napján lejárt. Azok a kft-k, amelyek a törzstőke emelésének nem tudtak vagy nem akartak eleget tenni, választhatták azt a megoldást is, hogy a céget jogutód nélkül, végelszámolással szűntetik meg. Ezen túlmenően gazdasági körülmények is indokolhatják azt, hogy a cég úgy dönt, hogy tevékenységét nem folytatja tovább és a végelszámolást mint jogutód nélküli megszűnést választja.
A végelszámolásnak mint a cég jogutód nélkül történő megszűnésének abban az esetben van helye, ha a cég nem fizetésképtelen. Nem lehet megindítani a végelszámolást akkor, ha a cég részére fizetésképtelenséget megállapító határozatot kézbesítettek. Amennyiben a céggel szemben elrendelték a felszámolást, és a cégnél végelszámolás van folyamatban, megszűnik a végelszámolás. A végelszámolás a cég végelszámolásának kezdő időpontjában meglévő vagyonára, illetve arra a vagyonra terjed ki, amelyet a cég a végelszámolás időtartama alatt szerez meg.
A végelszámolásra vonatkozó eljárási szabályokat a 2006. évi V. törvény (Ctv.) VIII. Fejezete szabályozza részletesen.
A végelszámolás első mozzanata, hogy a cég legfőbb szerve döntést hozzon arra vonatkozóan, hogy a céget jogutód nélkül megszűnteti, és a végelszámolást megindítja. A cég legfőbb szervének ezen túlmenően határozatban kell rendelkezni a végelszámolás kezdő időpontjáról, valamint meg kell választania a végelszámolót is. Gyakori az a megoldás, hogy a korábbi vezető tisztségviselő kerül megválasztásra, mint végelszámoló. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. Ettől az időponttól kezdve a cég vezető tisztségviselője a végelszámoló.
Ezzel azonban a korábbi vezető tisztségviselő feladatai nem szűnnek meg, tekintettel arra, hogy a végelszámolás folyamatának biztosítása érdekében a jogszabály meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a korábbi vezető tisztségviselőnek teljesíteni kell, mégpedig határidőhöz kötötten, a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül.
A korábbi vezető tisztségviselő által teljesítendő feladatok a következők:
- a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított harmincadik napon átadja;
- a végelszámoló díjazása esetén a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartja nyilván;
- a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja;
- a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja;
- a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja.
Nem érdemes félvállról venni a cég korábbi vezető tisztségviselőjének felelősségét a fenti feladatok teljesítése során, mivel a mulasztásból eredően azon túlmenően, hogy polgári jog általános szabályai szerinti kártérítési felelősséggel tartozik a károkért, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja a végelszámoló kérelmére, amely bírság ismételhető.
A végelszámolást az arra vonatkozó határozat időpontját megelőző időpontra megállapítani nem lehet. Előfordulhat, hogy a cég más cégekben, alapítványokban is rendelkezik vagyoni részesedéssel, így azok helyzetéről is dönteni kell.
