K+F+I programok: a tervezés alapja a szakszerű és hiteles statisztikai adatszolgáltatás

Az új kutatás-fejlesztési és innovációs programok tervezésének alapja a vállalkozások szakszerű és hiteles statisztikai adatszolgáltatása – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

• A 2020 utáni kutatás-fejlesztési és innovációs programok tervezése során használt főbb adatok egyike az a szám, hogy nemzeti szinten ténylegesen mennyit fordítanak a vállalkozások K+F célokra. Az, hogy mi tekinthető kutatás-fejlesztési és innovációs célú költésnek, nem minden esetben egyértelmű.
• A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban közös levélben hívta fel a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó intézmények, innovatív vállalatok figyelmét, hogy miért fontos szakszerűen és hitelesen adatot szolgáltatni arról, ténylegesen mennyit fordítanak kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységre.
• Az NKFI Hivatal a kitöltési útmutatóhoz készített példatárral és módszertani ajánlásokkal segíti a március 16-áig adatszolgáltatásra kötelezett intézményeket az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) adatlapjainak kitöltésében.

Kinek, mikor és hogyan kell KFI statisztikai adatot szolgáltatnia?

Az országos KFI statisztikák számítása során a KSH szakértői az egyes kutatóhelyek és innovatív vállalkozások egyedi adatszolgáltatására is támaszkodnak. Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) adatlapjait március 16-áig kell kitölteni az adatszolgáltatásra kötelezett kutatóhelyeknek és vállalkozásoknak. A korábbi évek statisztikai adatgyűjtéseinek tapasztalatai alapján az adatszolgáltatásra kötelezett kutatóhelyek és vállalkozások nem mindig szakszerűen határozzák meg a KFI tevékenységüket és nem mindig pontosan számolnak be erről a KFI statisztikai adatlapokon. Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek nem vesznek figyelembe minden lehetséges K+F tevékenységet az adatszolgáltatás során, akkor a nemzeti szintű adatok nem fogják pontosan tükrözni a valós teljesítményt, alulbecsülhetik azt. 

Példatár és módszertani ajánlás

Az OSAP-adatlapok szakszerű kitöltését kitöltési útmutató segíti, amelyhez az NKFI Hivatal külön példatárat és módszertani ajánlást készített, hogy tovább javuljon a KFI adatok előállításának módszertana, minősége.  A példatár részletesen felsorolja, hogy mi tekinthető K+F-tevékenységnek és mi nem (különösen sok példát mutat az ipari termelésben és a szoftverfejlesztésben megjelenő K+F-tevékenységre, de kitér a szabadalmak és a klinikai gyakorlatban megjelenő K+F kérdésére is); emellett útmutatást nyújt a személyzeti adatok kezelésére (azt is részletezi, hogy melyek lehetnek azok a kiszolgáló tevékenységek, amelyeket K+F-létszámon kívüli személyek végeznek, de a költségüket be kell számítani a K+F-ráfordításokba).

Az ajánlás felsorolja, milyen költségtípusok lehetnek K+F-költségek; milyen tételek tartoznak a K+F-beruházások körébe; végül módszertani segítséget nyújt az alvállalkozói tevékenységre vonatkozó adatok (vagyis a „kiadott K+F-megbízások”) pontos meghatározásához.

Az adatlap kitöltése során felmerülő technikai jellegű kérdések megoldásában a KSH Elektra rendszer ügyfélszolgálata ad segítséget a 06 80 200-766 ingyenesen hívható zöld számon hétfőtől csütörtökig 8:00 és 16:30, pénteken 8:00–14:00 óra között.

Kinek és miért fontosak a pontos KFI statisztikai adatok?

Az elmúlt két évben több ezer kutatási, fejlesztési és innovációs program nyert el hazai és uniós forrást olyan értékteremtő KFI tevékenység megvalósítására, amelynek eredményeit a nyilvánosság számára hozzáférhetővé és ismertté kell tenni. A közvélemény rendszeresen tájékozódhat a sajtóból is a K+F-ráfordításokról, azaz a kutatási-fejlesztési-innovációs források tényleges felhasználásáról, amelynek értékét részben a KSH-nak bejelentett adatok alapján számítják ki a szakértők.

A K+F ráfordítás adatának jelentőségét mutatja, hogy annak 2020-ra vállalt célértéke az Európai Unió és Magyarország 2014–2020-as fejlesztési időszakra kötött Partnerségi Megállapodásában is nevesítve van. A 2021–2027-es uniós ciklus tervezési folyamatához – amely már 2018-ban elindul – ugyancsak szükséges, hogy minél pontosabb és megfelelően részletezett K+F ráfordítás adat álljon rendelkezésre.

Az NKFI Hivatal elnöke a pályázói-értékelői fórumokon egy példával mutatott rá a szakszerű statisztikai adatszolgáltatás fontosságára: hat kutatóegyetem KSH-nak szolgáltatott K+F ráfordítás adata 2016. évben 5,3 milliárd forint, ugyanebben az évben csak az NKFI Hivatal kifizetési adatai szerint ez a hat intézmény 14,5 milliárd forint KFI célú támogatásban részesült. A két „teljesítménymutató” adat közötti különbség akkor is szembeötlő, ha egyfelől számolunk azzal, hogy adott évben kifizetett KFI célú támogatást értelemszerűen nem csak ugyanazon évben használnak fel az intézmények, másfelől figyelembe vesszük azt is, hogy az NKFI Alapon kívül számos más hazai és uniós forrást használhattak fel K+F tevékenységre.