Elindult a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében” című (GINOP-2.1.2-8.1.4-16) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

A felhívás célja a vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) kiadások GDP-hez viszonyított arányának növelése.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. december 1-ig várja a kormány a partnerségi fórumban.

A feltételeknek megfelelő projektek 50 millió és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban, valamint minimum 25 millió, maximum 250 millió forint összegű kedvezményes kamatozású kölcsönben részesülnek a rendelkezésre álló forrás erejéig. (A felhívás keretében kizárólag abban az esetben hozható pozitív támogatói döntés, amennyiben a támogatást igénylő mind a vissza nem térítendő támogatás, mind pedig a kölcsön megszerzésére jogosultságot szerez – olvasható a tervezetben.)

A tervezett keretösszeg 105 milliárd forint, amelyből

  • a vissza nem térítendő támogatás 70 milliárd,
  • a visszatérítendő támogatás pedig 35 milliárd forint.

A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja; a kormány 140–1400 db támogatott támogatási kérelemmel számol.

Ki pályázhat?

Támogatási kérelmet nyújthatnak be olyan mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok (utóbbiak abban az esetben, ha a támogatási kérelemben bemutatják, hogy a projekt eredményéből, hasznaiból a kkv-k hogyan részesülnek), amelyek

  • rendelkeznek legalább kettő lezárt (beszámoló/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele),
  • éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum3 fő volt,
  • Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, és
  • nem tartoznak az EVA hatálya alá.

Támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség.

A támogatható tevékenység: kísérleti fejlesztés

A kísérleti fejlesztés meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek – hívja fel a figyelmet a kormány.

A kölcsön törlesztése

A tőketartozás törlesztését a türelmi idő lejártát követően meg kell kezdeni. A türelmi idő a kölcsönszerződés kötésétől számított maximum 24 hónap, de a rendelkezésre tartás végétől számított legfeljebb 18 hónap.

A törlesztés a türelmi időt követően havonta egyenlő tőketörlesztő részletekben történik, kerekítés miatt az utolsó törlesztő részlet eltérhet. Esedékessége a tárgyhónap 25. napja. Az első tőketörlesztés azon naptári hónapot követő hónap 25. napján esedékes, amelyben a türelmi idő lejárt. Ha a tárgyhó 25. napja nem munkanap, akkor a tőketörlesztés a következő munkanapon esedékes.

A kamatfizetés tekintetében türelmi idő nincs. A kamatfizetés első napja azon naptári hónapot követő hónap 25. napja, amelyben az első folyósítás megtörténik. Ha a tárgyhó 25. napja nem munkanap, akkor a kamatfizetés a következő munkanapon esedékes. A kamatfizetés esedékessége ezt követően a tárgyhónap 25. napja.

Amennyiben nem történik meg a teljes kölcsön lehívása, a le nem hívott tőkeösszeg az utolsó tőketörlesztések összegéből kerül levonásra, így a futamidő rövidül, és az utolsó törlesztő összeg eltérhet a többitől. A törlesztő részletek pontos összegéről az MFB Pont a rendelkezésre tartási időszakot követően, írásban értesíti a végső kedvezményezettet.

Előtörlesztés a projekt fenntartási időszak lejártát követően megengedett. Az előtörlesztés esetére külön kamat, díj, illetve költség nem kerül felszámításra, így a Kedvezményezett kamat-, díj-, és költségmentesen jogosult előtörleszteni, azzal, hogy az előtörlesztési értesítő benyújtásával egyidejűleg minden addig felgyülemlett, a kölcsönszerződéshez kapcsolódó tőketörlesztést, kamatot, díjat és egyéb költséget köteles megfizetni.

Önerő

A támogatást igénylőnek legalább a projekt összköltségének az igényelt támogatási összeggel illetve a kölcsönnel csökkentett részét kitevő önerővel kell rendelkeznie.

Az önerő csak saját forrásból és az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatásból (pl.: támogatott hitelből) állhat.

Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybevett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül. A saját forrás minimálisan elvárt mértéke a projekt elszámolható költségének legalább 10 százaléka.