A magyarországi vállalkozások tavaly 344 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH kiadványából.
2015-ben kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 468 milliárd forintot, a GDP 1,39 százalékát fordították. 2014-hez viszonyítva a folyó áron számított összeg az előző évinél 6,2 százalékkal nagyobb volt. A vállalkozási kutatóhelyek K+F-ráfordításai 9,0, az államháztartási szektorba tartozóké 2,7 százalékkal nőttek, a felsőoktatási kutatóhelyeken 4,7 százalékkal csökkentek – olvasható a statisztikai hivatal „Kutatás-fejlesztés, 2015” című kiadványában.
A kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók tényleges létszámának mérséklődése tovább folytatódott. 2015-ben 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
A tényleges K+F-létszám 56,2 ezer fő volt, ami 1,7 százalékos csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest. A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított K+F-létszám ennél kisebb ütemben, 1,3 százalékkal mérséklődött. Az e területen foglalkoztatottak létszáma (az átszámított létszámot figyelembe véve) az elmúlt két évben elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól, ezáltal az összes foglalkoztatottból való részesedése csökkent, 2015-ben 0,88 százalék volt. A K+F személyi állományán belül a kutatók aránya gyakorlatilag nem változott: a tényleges létszám 68,3, a számított 68,7 százalékát tette ki.
A kutatóhelyek mérete nőtt: az egy kutatóhelyre jutó számított létszám 12,5 főről 13,2 főre, a kutatóhelyenkénti átlagos K+F-ráfordítás 147 millió forintról 167 millió forintra. Javult a kutatók segédszemélyzettel történő ellátottsága is, 2014-ben 100 kutatóra 26, 2015-ben 28 fő segédszemélyzet jutott.
A K+F-beruházások ciklikussága ismét érezhető volt, a 2013-ban tapasztalt, kiemelkedően magas növekedés után az elmúlt két évben a beruházások értéke csökkent: 2015-ben 59,6 milliárd forintra, a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 1,07 százalékra. 2015-ben a K+F költségek az előző évekhez viszonyítva kisebb mértékben, 8,4 százalékkal emelkedtek. A felsőoktatási szektorokban bekövetkezett 6,5 százalékos csökkenést a vállalkozások 12,6 és az államháztartási szektor mérsékeltebb, 2,7 százalékos fejlődése ellensúlyozta.
A vállalkozások finanszírozásban betöltött szerepe 2015-ben tovább erősödött. Az összes K+F-ráfordítás 49,7 százaléka származott ebből a forrásból, az államháztartás részesedése pedig 34,6 százalékra nőtt, miközben a külföldi források összegükben és arányukban is érzékelhetően csökkentek.
A K+F-tevékenység szerepe, változásának intenzitása szektoronként lényegesen eltért. A vállalkozások keretében működő kutatóhelyek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, miközben a felsőoktatási és az államháztartási szektorra a lassú, de többé-kevésbé folyamatos visszaszorulás a jellemző.
A vállalkozási kutatóhelyek adatai
A vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének korábbi években tapasztalt jelentős élénkülése annak ellenére tovább folytatódott, hogy a kutatóhelyek száma 2015-re 10 százalékkal, 1413-ra csökkent, és közülük 75,4 százalék volt az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások aránya. Az összes vállalkozási kutató-fejlesztő hely közül a legnagyobb arányt (75,1 százalék) a többségében belföldi tulajdonú vállalkozások, a legkisebbet a többségében önkormányzati (0,4 százalék), illetve a többségében állami tulajdonúak (1,4 százalék) képviselték.
A K+F-tevékenységet végzők tényleges létszáma 23 706 fő volt, 6,5 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. A kutatók száma 3,1, a segédszemélyzeté 12,9 százalékkal kevesebb lett.
2015-ben a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám 21 030 fő volt, 5,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a kutatók átszámított létszáma az előző évhez képest 2013–2014-ben 8 százalékot meghaladó mértékben bővült, addig 2015-re 3,5 százalékkal csökkent. A segédszemélyzet létszáma a korábbiaknál is erőteljesebben, 12,3 százalékkal esett vissza.
A tulajdonosi forma és a vállalkozások nagysága is erősen koncentrálódik. A külföldi vagy részben külföldi tulajdonú kutatóhelyek az összes kutatóból 66,8, az összes ráfordításból 66,2 százalékkal részesedtek. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozási kutatóhelyek szempontjából ez az arány 58,5, illetve 54,4 százalék volt.
A vállalkozások K+F-ráfordításai egy év alatt 9,0 százalékkal, 344 milliárd forintra emelkedtek, ami a nemzetgazdasági szintű K+F-ráfordítás 73 százalékát tette ki. A K+F-ráfordításokon belül a beruházások aránya 16,1 százalékról 13,4 százalékra változott. Az összes K+F-célú beruházás több mint 77 százaléka a vállalkozásoknál realizálódott, összege meghaladta a 45,9 milliárd forintot.
A vállalkozási szektor ráfordításainak növekedése az előző évhez viszonyítva a kis (10–49 főt foglalkoztató) vállalkozásoknál volt a legmagasabb (30,6 százalék), jóval meghaladva az átlagos, 9,0 százalékos emelkedést.
A K+F-ráfordítások tulajdonforma szerinti arányai az előző évekhez képest nem változtak, 2015-ben is a külföldi tulajdonú vállalkozások fordítottak a legtöbbet kutatásra, fejlesztésre (47,1 százalék). Míg a magyar tulajdonú vállalkozási kutatóhelyeken a K+F foglalkoztatottak 41,8 százaléka dolgozott, addig a K+F-ráfordításoknak mindössze 25,8 százalékát költötték el itt.
A nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F-ráfordításainak alakulásában változatlanul nagy a gyógyszergyártás szerepe (53,9 milliárd forint), ugyanakkor 2015-ben az egyéb természettudományi, műszaki tudományok területén végzett kutatások – 83,6 milliárdos ráfordításukkal – megelőzik azt.
A vállalkozási kutatási, fejlesztési tevékenység ráfordításainak finanszírozásában a vállalkozások súlya a tavalyihoz képest lényegesen nem változott, kismértékben, 64,3-ről 64,8 százalékra nőtt. A vállalkozási kutatóhelyek állami költségvetéstől kapott pénzügyi forrásainak nagysága jelentősen, 28 százalékkal emelkedett, a külföldi forrásból származóké 10 százalékkal csökkent az előző időszakhoz hasonlítva. A nonprofit források aránya változatlanul nagyon alacsony. Az állami költségvetésből származó források jelentős részét a mikro- és kisvállalkozások kapták (26, illetőleg 54 százalékot). A középvállalkozások ezen forrásból idén csak 8,5 százalékban részesedtek, szemben a 2014. évi 16,7 százalékkal.
A vállalkozási kutatóhelyek publikációs tevékenysége az elmúlt évekhez hasonlóan alakult. Mivel a tudományos tevékenységük elsődleges célja nem a publikálás, hanem piaci pozíciójuk megerősítése, a felsőoktatási és az államháztartási szektor kutatóhelyeihez képest jóval kevesebb, összesen 169 tudományos művet és 965 cikket jelentettek meg.
