Közel tíz százalékkal csökkent a Magyarországon megvalósított beruházások volumene az idei első negyedévben tavalyhoz képest, mert nem sikerült annyi uniós támogatást lehívni, mint egy évvel korábban.
Az idei első negyedévben a magyarországi beruházások volumene 9,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől – közölte a KSH. A beruházások csökkenését döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejezése okozta, amely a költségvetési szervek beruházásait érintette nagyobb mértékben.
Jól mutatja ezt, hogy míg a gép- és berendezésberuházások volumene „csak” három százalékkal csökkent tavalyhoz képest, addig az építési beruházásoké 19 százalékkal zuhant. Illetve egy másik bontás szerint: a beruházások több mint felét megvalósító, legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 4,9 százalékkal zsugorodott, míg a költségvetésben 39 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási aktivitás csökkent, a legnagyobb mértékben (74 százalékkal) – az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek befejezése folytán – a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban. A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései 3,6 százalékkal mérséklődtek, elsősorban a járműgyártás, a gép, gépi berendezés gyártása és a vegyi anyag, termék gyártása alágak beruházásainak visszaesése miatt. Ugyanakkor az alágak több mint felében nőttek a beruházások, a legnagyobb mértékben – egy nyugat-magyarországi zöldmezős beruházás hatására – a fémalapanyag és fémfeldolgozó termék gyártása területén.
A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene – elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és útfelújítások befejeződése miatt – 41 százalékkal csökkent. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházási teljesítményértéke gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék), miközben a lakásépítések visszaestek, ugyanakkor az üzleti célú ingatlanfejlesztések növekedtek. Csökkentek a beruházások – elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések befejeződései miatt – a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban (6,3 százalék), az oktatásban (14 százalék), valamint a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágban (28 százalék).
Néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások jelentősen nőttek. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén a beruházások növekedésében (100 százalék) szerepet játszottak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (16 százalék) nemzetgazdasági ágban a hotelépítések és a szállodafelújítások növelték a beruházások teljesítményét.
A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (32 százalék) néhány nagyberuházás okozta. Az egyéb szolgáltatásterületén (190 százalék) a gyógyfürdő-felújítások és az egyházi épületek rekonstrukciós munkálatai növelték a beruházásokat. A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény 2,7 százalékkal nőtt az alacsony bázishoz képest.
