Idén nyáron kevesebb diák akar dolgozni, mint tavaly – mondta el a KamaraOnline-nak Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke.
Továbbra is nagyon népszerű a fiatalok körében az iskolaszövetkezetek keretében történő munkavállalás – mondta a KamaraOnline-nak Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke. A Magyarországon immár 30 éve működő iskolaszövetkezetek évente 130 ezer nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak pénzkereseti lehetőséget. A diákmunka iránti igényeket azonban egyre nehezebb kielégíteni; a dolgozó diákok száma csökkent. Ennek a szakember szerint több oka is van:
- a felsőoktatásban tanulók száma folyamatosan csökken;
- az OKJ képzésekben résztvevők csak 21 éves korukig minősülhetnek nappali tagozatosnak, azaz aki ennél idősebb és OKJ-s képzésben van csak esti vagy levelezős lehet, ezért ők is kiestek;
- a felsőoktatási intézmények jelentősen megnövelték a kötelezően látogatandó tanórák számát a fakultatívok rovására, aminek következtében kevesebb lett a szabadidő.
Egyes területeken (például Budapesten) növekednek az órabérek, mivel több a munka és kevesebb a dolgozni akaró diák. A vidéki diákok tavaly átlagosan 584 és 675 forint között kerestek óránként, ez idén a minimálbér emelkedésével 604–700 forint közötti összegre változott. A budapesti diákok tavaly átlagosan 625 és 700 forint közötti órabérért dolgoztak, idén 650–750 forintra növekedett az órabérük.
A diákmunkák közül a legrosszabbul az árufeltöltő, az anyagmozgató, s általában a betanított fizikai és a gyorséttermi munkák fizetnek. A legtöbbet – óránként akár bruttó 1500–1600 forintot – pénzügyi és it-gyakornoki munkával, illetve komoly nyelvtudást igénylő feladatok elvégzésével kereshetnek a diákok.
A legjellemzőbb diákmunkák az egyszerű fizikai és adminisztratív feladatok, mivel az ezek gyorsan elsajátíthatóak. Jellemző még az olyan hostess vagy irodai tevékenység, ahol szükséges az idegen nyelvet ismerete.
A kormány néhány hete fogadta el az iskolaszövetkezeteknek fizetendő minimális szolgáltatási díjat meghatározó kormányrendeletet. A kormányzatnak az iskolaszövetkezeteket érintő intézkedései sorában egy éven belül – a fordított áfa bevezetése és a passzív hallgatói státusszal rendelkezők munkavállalásának lehetővé tétele után – ez a harmadik intézkedés. A mostani garantálja, hogy a dolgozó diákok biztosan megkaphassák legalább a minimálbért.
Az iskolaszövetkezetek egy „gyakornoki” program elindítását javasolták a kormánynak – mondta Fiák István. Ennek lényege, hogy azok, akik nem találnak a munkaerőpiacon állást, átmeneti jellegű foglalkoztatásban vesznek részt. A programról, amelyben a foglalkoztatási szövetkezeteknél már alkalmazott járulékfizetési rendszert lehetne alkalmazni, már folynak a tárgyalások a kormánnyal.
KamaraOnline
