Magyarországon a GDP arányában nagyjából 1,5 százalék az innovációs célú költés – ez a fele a 2020-ra tervbe vett uniós elvárásnak. Ennek oka az is, hogy kevesebben veszik igénybe a vállalati K+F kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék. Holott három olyan, kutatás-fejlesztés, illetve innováció tevékenységhez kapcsolódó támogatási forma létezik a vállalatoknak, amelyekkel jelentős adókedvezményt érhetnek el.
A pályázati támogatási rendszer az elérhető keretösszegek alapján jelenleg már a vége fele tart, a 2014-2020-as ciklusban nem várhatók jelentős összegű források. Emiatt is, eddig kisebb figyelem irányult azon támogatási formákra, amelyekkel jelentős (adó)kedvezmények érhetők el. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, illetve a 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról összesen három különböző kutatás- fejlesztés, illetve innováció tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény lehetőséget biztosít vállalatoknak.
Az egyes adókedvezmények és támogatási lehetőségek mögött megbúvó cél, hogy a vállalkozások használják ki az innováció adta pénzügyi előnyöket a versenyképesség érdekében. Magyarországon a GDP arányában kb. 1,5 százalék az innovációra való költés, ami fele a 2020-ra tervbe vett uniós átlagelvárásnak. A statisztikai célokon túl az innováció lényege az új termékek, szolgáltatások, technológiák piacra vitele.
Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint sok vállalkozás minden bizonnyal úgy végzi az innovációt, hogy azt termékfejlesztésnek hívja. Azonban ezt, ha strukturáltan végezné, kedvezményeket, támogatásokat kaphat. A támogatások az üzleti kockázat felvállalásáért járnak, akkor is, ha az innováció iránti kísérlet sikertelenséggel zárulna. A Via Credit szakértője úgy véli; a három támogatási lehetőség önállóan is igénybe vehető, de a legtöbb hozzáadott érték akkor keletkezik a vállalatok számára, ha kombinálva használják ki.
Már néhány százmillió forint összegű projekteknél is célszerű igénybe venni az adókedvezmények adta kedvezményeket. Az adóalap csökkentő (Tao. tv. 7§ 1) t) kedvezménynél nem számolhatók el a beruházási költségek, amelyek viszont elszámolhatók a 22/B§ (1) e) pontban. Továbbá kellően nagy projekt esetén (3 millió euró felettieknél) kombinálható a maximum 25 százalékos pénzbeli összeget nyújtó 210/2014 rendelet szerinti K+F-fel kapcsolatos támogatással. Legjobb esetben a beruházási költségek után kisvállalkozások 70 százalékos támogatáshoz juthatnak, nagyvállalatok pedig 50 százalékoshoz. „Ez olyan mintha a beszállító 50-70 százalékos árkedvezményt adna a beszerzendő gépek árából” – tette hozzá a Via Credit ügyvezetője.
Miről van szó?
A társasági adóról szóló törvény szerinti adóalap csökkentő 7§ (1) t) bekezdése szerint az innovációval kapcsolatos projektek során felmerült fejlesztési költségek levonhatók a társasági adóalapból. Ugyanezen törvény adókedvezmény 22/B§ (1) e) pontja szerint a fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási költségekre használható fel. Azaz a technológiai és infrastrukturális költségek után kérhető támogatás.
A vállalkozások számára K+F-fel kapcsolatos beruházás tud megvalósulni, azaz egy új termék, technológia piacra vitele és kapacitás fejlesztése tud létrejönni. Az adókedvezmények terén nagyszerű lehetőség, hogy a fejlesztést közösen dolgozzák ki egyetemmel, kutatóhellyel. Az egyetemi és akadémiai költségek is elszámolhatók a fejlesztés során.
A 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról 9§ (1a) bekezdés szerint a K+F-fel kapcsolatos projektekre maximum 25 százalékos pénzbeli támogatás nyújtható. A támogatást bérekre, bérleti díjakra, anyagköltségre és értékcsökkenés ellentételezésére lehet fordítani. Nincs megkötés a projekt helyszínét tekintve. Abban az esetben javasoljuk erre a kedvezményre a támogatást elszámolni, ha éppen nincs elérhető pályázati forrás.
Kik vehetik igénybe?
Az adótörvény szerinti kedvezményezettek részére nincs megkötés a támogatás igénybe vevő körét nézve. De amiatt, hogy ez a támogatás adókedvezmény formájában érvényesül, így annak a vállalkozásnak éri meg – mérettől függetlenül -, amelyiknek magas az adózás előtti eredménye, azaz nagyságrendileg minimum 100-200 millió forint vagy több. Ha ennél kevesebb lenne, a ráfordított extra munka nem minden esetben térül meg az adókedvezményen keresztül.
A beruházás ösztönzési rendelet kutatás-fejlesztés területén kizárólag a nagyvállalat méretű kedvezményezetteket támogatja, nem releváns az adózás előtti eredmény. A jogosultsági kritériumoknál valóban nem kerül túl sok minden vizsgálatra a nagyvállalati státusz igazolásán túl. A maximum 25 százalékos támogatás főleg egyéb szakmai szempontok alapján kerül kiajánlásra.
Milyen feltételekkel vehető igénybe?
A TAO 7§ (1) t) esetében nincs sem területi, sem a vállalkozás méretére vonatkozó megkötés. A rendelkezésre álló adózás előtti eredményből vonható le a K+F közvetlen fejlesztési költsége.
A TAO 22/B§ szerinti adókedvezménynél a K+F-fel kapcsolatos beruházás számolható el, aminek értéke meg kell haladja a 100 millió forintot. A kedvezmény első sorban Pest megyén kívül vehet igénybe és néhány felzárkóztatandó pest megyei településen. A támogatást adókedvezmény formájában lehet igényelni, ami nagyvállalatok esetén a beruházási összeg 50 százaléka lehet. A kedvezményt 12 év alatt lehet „lelakni” az adóból.
A beruházás ösztönzési törvényen belüli K+F fejlesztésekre nincs területi megkötés, csak a nagyvállalati előírás. Beruházásra támogatást nem lehet kérni, de a főbb fejlesztési költségekre igen. A támogatás kiajánlásánál számos egyéb szempont is vizsgálatra kerül, mint: i) iparági szegmens ii) gazdasági hatás iii) együttműködés belföldi-külföldi intézményekkel. Azok a kedvezményezettek számíthatnak nagyobb támogatásra, akiknek a fejlesztési eredménye, hatása iparágilag és nemzetgazdaságilag is magas potenciállal rendelkezik.
