A Magyar Nemzeti Bank munkatársai a vissza nem térítendő uniós támogatásokat a növekedési hitelprogram keretében folyósított kedvező kamatozású hitelekkel vetik össze.
Az elmúlt két év során tapasztalt forrásbőség kedvező lehetőséget teremtett a kkv-knak beruházásaik megvalósításához. Egyfelől átmenetileg felgyorsult a vissza nem térítendő európai uniós támogatások lehívása, másfelől a jegybank növekedési hitelprogramjának két szakaszában kedvező kamatozású hitelhez jutottak a hazai vállalkozások – írják a Portfolión megjelent dolgozatukban a Magyar Nemzeti Bank munkatársai: Hidasi Balázs, Plajner Ádám és Pulai György.
A kétféle finanszírozás azok eltérő tulajdonságai miatt nehezen összehasonlítható, ugyanakkor megállapítható, hogy az NHP keretében nyújtott források – elsősorban ágazati tekintetben – egyenletesebben oszlottak el a vállalkozások közt, mint az uniós támogatások. Miközben a két típusú forrás bizonyos értelemben helyettesítő terméknek is tekinthető, a hitel kiegészítő termékül is szolgálhat a támogatások elő-, illetve társfinanszírozása során.
A következő támogatási periódusban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdaságfejlesztési célú visszatérítendő támogatások, amelyek részben átvehetik a majd kivezetésre kerülő NHP szerepét a vállalkozások finanszírozásában.
A jövőben érdemes lehet mélyebben elemezni az egyes forrástípusok felhasználásában megfigyelhető különbségeket és azok okait, annak érdekében, hogy mind a következő időszakban lehívható uniós források, mind a banki hitelezés struktúrája minél hatékonyabban szolgálja a kkv-k versenyképességének javítását és az elmaradt térségek felzárkóztatását – hangsúlyozzák a szerzők.
