Az adózás rendjéről szóló törvénytervezet számos változtatást ígér a jelenlegi szankciórendszerhez képest, mind a késedelmi pótlék, az adóbírság, mind pedig a mulasztási bírság tekintetében. A változások jelentős része a törvénytervezet megalkotásának közpolitikai céljához illeszkedik, azaz az ügyfélbarát adóhatóság koncepció megvalósítása mellett a költségvetési érdekek hatékony védelmét hivatott biztosítani – írja dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.
Változó késedelmi pótlék
Jelentősen megnövekszik a késedelmi pótlék mértéke, ugyanis az a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedik – kezdi friss bejegyzését dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. A szigorítás célja az állam „kényszerhitelezői” szerepének visszaszorítása, az állam pénzének jogosulatlan használatáért fizetett kamat piaci viszonyokhoz való emelése. A kamatmérték új számítási módja nem teljesen ismeretlen, hiszen a személyi jövedelemadó törvény a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál hasonlóan rendelkezik, ugyanakkor e körben a kifizető számára lehetőséget biztosít az alacsonyabb szokásos piaci kamat bizonyítására.
A jelenlegi alacsony jegybanki alapkamat mellett a késedelmi pótlék szankciós jellegének erősítése érthető, ugyanakkor emlékeznünk kell arra is, hogy 2008 októberében a jegybanki alapkamat a 11,50 százalékot is megjárta, csupán 2015-től van tartósan 2 százalék alatt. Érdekes az MNB által közzétett átlagkamatokkal egybevetni a késedelmi pótlék mértékét. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos évesített kamatlába júniusban 2,58 százalék volt.
Bár előrejelzések szerint a jegybanki alapkamat elszabadulásától egyelőre nem kell tartanunk, az MNB által közölt átlagkamatok ismeretében érdemes elgondolkozni azon, vajon a késedelmi kamat mértékének 4,1 százalékpontos növelése a szankciós jelleg erősítése érdekében szükséges és arányos-e? Miként viszonyul ez az ügyfélbarát adóhatóság koncepciójához, illetve a Kormány által 2016-ban megfogalmazott újraszabályozási célhoz, miszerint a túlzott mértékű és az indokolatlan büntetések megszüntetése indokolt? Igaz, a jelenleg élő 1,80 százalékos mérték semmiképpen sem tekinthető annak, s talán még az elmúlt évtizedekben szocializálódott adófizetőknél sem okoz megütközést a megemelt késedelmi pótlék mértéke – bár örömet sem. A logika adta lehetőséggel élve felmerül a kérdés, hogy egy jelentős jegybanki alapkamatugrás esetén meddig lenne tartható/tartandó a tervezetben leírt szabály.
Az önellenőrzési pótlékok is emelkedni fognak
Eddig kevéssé hangsúlyozott tény, de a késedelmi pótlék mértékének növekedése egyúttal maga után vonja az önellenőrzési pótlék mértékének megnövekedését is, hiszen továbbra is a késedelmi pótlék 50 százalékában, ismételt önellenőrzés esetén 75 százalékában került felszámításra. Az önadózás rendszerében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adózók a bevallásaikban elkövetett hibákat korrigálhassák. Annak érdekében pedig, hogy az önellenőrzés vonzó legyen az adózók számára és éljenek ezzel a lehetőséggel, az önellenőrzési pótlék mértékének alacsonyabbnak kell lennie annál a szankciónál, amelyet az adóhatóság szabna ki. E követelménynek a tervezet is megfelel, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az önellenőrzési pótlék mértékének növekedése (a jelenlegi 0,9 százalékról 2,95 százalékra) mennyiben segíti a jogalkotó és az adóhatóság erőfeszítését a jogkövető adózás kialakítása tárgyában.
A tervezet 5000 forintra emeli a kisösszegű pótléktartozások – amely alatti összeget az adóhatóság az adózó terhére nem ír elő – határát, mivel a jelenlegi 2000 forint küszöbérték alatti tartozások végrehajtásával járó költség nem áll arányban a várt költségvetési bevétellel.
