A Miniszterelnökség szerdán nyilvánosságra hozta azoknak az állami fejlesztéseknek a legfrissebb listáját, amelyek megvalósíthatóságát kockázatosnak ítéli.
A gazdasági élet szereplőit levélben értesítik arról, ha fejlesztéseik megvalósítását kockázatosnak ítéljük. Azonban a pályázók besorolásától függetlenül mindenkire vonatkozik, hogy amennyiben késedelmes projektje van folyamatban, úgy annak lezárásáig új támogatást nem kaphat az államtól a Széchenyi2020 pályázati rendszerben.
Amennyiben egy állami intézmény esetlegesen forrást veszít, a kormány döntése értelmében ennyivel csökkentjük az adott szervezet 2016. évi központi költségvetési támogatását, amely szankció nem érintheti az állami szerv által ellátott közfeladatokat.
A késedelmes projektek listája itt érhető el.
Mi történik, ha egy projekt elbukik?
A késedelmes projektek a futó projekteknek kevesebb mint 10 százalékát teszik ki, és a tapasztalatok alapján nagyjából a 10 százalékukról valószínűsíthető, hogy elbukik – mondta nemrégiben a KamaraOnline-nak adott interjújában Csepreghy Ádám fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.
A legkönnyebb eset az, amikor a kivitelezési munkák még nem kezdődtek el – magyarázta a helyettes államtitkár. Ilyenkor a projekt minden látható következmény nélkül leállítható, a kifizetett pénz pedig visszakövetelhető. Ha a beruházás már elindult, akkor két esetet kell megkülönböztetni. Ha a projekt szakaszolható és az új időszakban is támogatható, akkor az elkészült részt le kell zárni, a fennmaradót pedig át kell vinni az új ciklusra. Más a helyzet, ha a bebukott, de szakaszolható projekt folytatása az új ciklusban már nem támogatható, ilyenkor a befejezést a költségvetés finanszírozza. Az állam szempontjából a legrosszabb eset, ha a menthetetlenül késedelmes projekt nem szakaszolható – ilyen például két szomszédos település közötti útszakasz. Ilyenkor költségvetési forrásból kell visszafizetni az uniós támogatást, és állni kell a befejezés költségét is.
