Oroszország vezette be a legtöbb (hat) új kereskedelmi akadályt 2016-ban, ezzel az általa alkalmazott meglévő akadályok száma 33-ra emelkedett – derül ki az Európai Bizottság jelenéséből.
Az Oroszországban zajló jelentősebb hazai gazdasági válság folyamán az ország továbbra is igénybe vett kereskedelmi akadályokat 2016-ban, hogy védje a helyi ipart. Oroszország vezette be a legtöbb (hat) új akadályt 2016-ban, ezzel az általa alkalmazott meglévő akadályok száma 33-ra emelkedik, és így ez az ország foglalja el az első helyet az összes nyilvántartott kereskedelmi akadály számát tekintve – olvasható „a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról” szóló európai bizottsági jelentésben.
Kereskedelemtorzító támogatások
Az Oroszország tekintetében bejelentett legfontosabb akadályok közé tartoznak a kereskedelemtorzító támogatások; 2016-ban két ilyen intézkedést rögzítettek. Az egyik új támogatási intézkedés arra irányult, hogy ösztönözze az orosz ipari létesítmények termelését a gépjárműiparban és a mezőgazdasági gépek ágazatában, miután a helyi kereslet jelentősen lelassult. Ezzel összefüggésben a kormány két rendeletet adott ki, amelyek szerint ezen ágazatok Oroszországban működő vállalatai exporttámogatást kapnak a szövetségi költségvetésből.
A kormány továbbá egyedi korlátozásokat is bevezetett külföldi vállalatok részvételével szemben, állami vállalatok vagy állami támogatással működő magánvállalatok által megvalósított befektetési projektek keretében. Ezen intézkedés keretében Oroszország 15 százalékos árpreferenciát vezetett be az állami vállalatok által kiírt tenderekben részt vevő orosz vállalatok számára.
Tanúsítással összefüggő akadályok
Ezenfelül Oroszország két tanúsítással összefüggő akadályt is bevezetett a cementágazatban és a gyógyszeriparban abból a célból, hogy védje a helyi gyártást és ösztönözze a termelés további lokalizációját. A cementágazatban kötelező tanúsítási követelményeket állapított meg, és nem adott ki tanúsítványt az importőr vállalatoknak (a fehércement kivételével), aminek következtében az Oroszországba irányuló uniós cementexport 2016 márciusától leállt.
Oroszország emellett elfogadta a „Helyes gyártási gyakorlatok” elnevezésű, a gyógyszerek forgalmazására és forgalomba-hozatali engedélyének megújítására vonatkozó tanúsítási követelményeket, de nem biztosított elegendő kapacitást Oroszországban ezen eljárások lefolytatására, ami indokolatlan késedelmeket okozott az uniós gyógyszeripar számára.
Játékok biztonsága: pszichológiai és oktatásbiztonsággal kapcsolatos követelmények
Oroszország (Kazahsztánnal együtt) bejelentette az Eurázsiai Gazdasági Unió játékok biztonságáról szóló rendeletének módosítástervezetét, amelyben előirányzott pszichológiai és oktatásbiztonsággal kapcsolatos követelményeket, ami minden előzmény nélküli a nemzetközi gyakorlatban, de úgy tűnik, semmilyen kapcsolatban nem áll a jelenlegi játékbiztonsági célkitűzésekkel.
Tranzittilalom
Oroszország egy jelentősebb, határon alkalmazott intézkedést is bevezetett, az Ukrajna területéről Kazahsztán és Kirgizisztán területére Oroszországon át szállító közúti és vasúti fuvarozókra a származástól függetlenül (azaz az EU tekintetében is) alkalmazott tranzittilalom formájában. E korlátozás nagymértékben megnövelte egyes uniós exportőrök fuvarozási költségeit.
Közbeszerzések
Oroszország kiterjesztette a külföldi vállalatok közbeszerzésben való részvételére vonatkozó, régóta fennálló korlátozását két további ágazatra (élelmiszerek és rádióelektronikai termékek). E jelentés alkalmazásában ezeket nem tekintik új akadálynak, hanem a régóta fennálló közbeszerzési korlátozások új szempontjainak, amely korlátozások már eddig is számos termékre kiterjedtek (textiltermékek, orvostechnikai eszközök, importált járművek, könnyűipari behozatal, gépek és berendezések, gyógyszerek, szoftver).
„Minden fórumon” próbálkozik az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság az új és meglévő akadályokat minden létező fórumon felvetette Oroszország előtt, többek között az Oroszország kereskedelempolitikájának WTO általi 2016-os felülvizsgálatakor, a megfelelő WTO-bizottságokban, további kétoldalú találkozókon és levelekben. Ahol az oroszországi politikák megsértették az ország WTO felé fennálló kötelezettségvállalásait, az EU a WTO vitarendezési rendszerét is igénybe vette.
2016-ban a WTO-vizsgálóbizottságok az EU számára kedvező ítéletet hoztak a sertéshústermékek uniós exportja tekintetében (amelyet a Fellebbezési Testület 2017. február 23-án helybenhagyott), továbbá az Oroszország által egyes mezőgazdasági és feldolgozóipari termékekre alkalmazott túlzott mértékű vámtarifák vonatkozásában. (Az Oroszország által a WTO határozatának való megfeleléshez tűzött ésszerű határidő még nem járt le.)
„A kereskedelem döntő fontosságú”
Az elmúlt évben 36 új kereskedelmi és befektetési akadály állt elő. Ezek az akadályok akár 27,17 milliárd euróba is kerülhetnek az uniós vállalkozások számára. Hogy optimistább hangot üssünk meg, piacrajutási stratégiánknak köszönhetően összesen 20 meglévő kereskedelmi akadályt sikerült felszámolnunk 2016-ban, köztük régóta fennállókat is, ezáltal további potenciális exportlehetőséget teremtettünk, több milliárd euró értékben – írja a jelentés előszavában Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos.
„A kereskedelem döntő fontosságú a polgárok jóléte és vállalkozóink, munkavállalóink és gazdálkodóink sikere szempontjából. Mivel az EU-ban 31 millió munkahely függ az exporttól, és a globális növekedés 90 százaléka az EU-n kívül várható, vállalatainknak arra van szükségük, hogy könnyebben hozzáférjenek a külföldi piacokhoz, hogy megállják helyüket a globális versennyel és értékláncokkal jellemzett világban. A kereskedelem alacsonyabb árakat és nagyobb választási lehetőséget is biztosít a fogyasztók számára. Ami még fontosabb, és ezt történelmünk is igazolta, hogy a protekcionizmussal és izolációval szemben az erős kereskedelmi kötelékek nagymértékben hozzájárulnak a nemzetek közötti tartós békéhez. A kereskedelem továbbá szerte a világon emberek millióit emelte ki a szegénységből.”
