Az adóhatóság az EKAER-ben lejelentett vámtarifa számok (vtsz.) alapján könnyedén kiszűri, hogy ki jelent olyan termék mozgatására irányuló szándékot, amely termék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt) szerint kenőolajnak minősül – hívja fel a figyelmet Bodó Borbála, az RSM Hungary adómenedzsere.

A NAV az utóbbi időkben egyre több adatot kap a különféle online rendszerekből, ami alól nem kivétel az EKAER sem – kezdi friss bejegyzését Bodó Borbála, az RSM Hungary adómenedzsere.

Az adóhatóság az EKAER-ben lejelentett vámtarifa számok (vtsz.) alapján könnyedén kiszűri, hogy ki jelent olyan termék mozgatására irányuló szándékot, amely termék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt) szerint kenőolajnak minősül. Miért fontos ez? Azért, mert még ha a kenőolaj után jövedéki adót nem is kell fizetni, külföldről történő beszerzése illetve értékesítése csak jövedéki engedély birtokában lehetséges.

A NAV könnyen beazonosítja, ha a Jöt-ben meghatározott vtsz. szám megjelenik az EKAER-ben, de az adózó nincs benne a jövedéki engedéllyel rendelkezők adatbázisában. Ha így van, előbb, vagy utóbb érkezik a jövedéki ellenőrzés, és nagy valószínűséggel ilyen esetekben a következmény legalább egy mulasztási bírság lesz.

A fentiek mellett az is fontos még, hogy a kenőolaj környezetvédelmi termékdíj köteles termék is, így a NAV egy esetleges ellenőrzés során a jövedéki engedélyek vizsgálata mellett a termékdíj vizsgálatára is rátérhet.

Mikor kell jövedéki engedély?

Azok a gazdálkodók, akik alapvetően nem különféle típusú olajak forgalmazásával foglalkoznak, hanem például csak gyártási tevékenységükhöz szereznek be olajat, talán nem is tudják, de a kenőolajokkal történő külföldi kereskedés jövedéki engedélyköteles tevékenység. Így tehát aki kenőolajat

  • közösségen belülről beszerez,
  • Közösségen belülre értékesít,
  • exportál vagy
  • importál,

annak jövedéki engedélyt kell kérnie. Fontos, hogy akkor is szükséges a közösségi kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító jövedéki engedély, ha a termék Magyarországra történő szállításának nem közvetlen értékesítés, hanem a saját felhasználás a célja.

Így tehát mindazoknak, akik gyártáshoz vagy bármilyen más cél érdekében külföldről behoznak vagy külföldre kiszállítanak kenőolajat, érdemes átnézniük a termékeik KN kódját, hogy azok a Jöt alá tartoznak-e.

Mi minősül kenőolajnak?

A Jöt 2014. január 1-jével tette engedély kötelessé a kenőolaj forgalmazását, és ebben a tekintetben az új jövedéki adóról szóló törvény (2016. évi LXVIII. törvény) sem hozott változást.  A Jöt. által meghatározott „kenőolaj” fogalom alatt nagyon sokféle terméket értünk.

A Jöt. szerint kenőolaj a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87-2710 19 99, 2710 20 90, 3403 19 10-3403 19 80 KN-kód szerinti energiatermék. Az igazi kérdés ugyanakkor az, hogy milyen termékeket is rejtenek ezek a vámtarifa számok.

Alapvetően minden olajtartalmú készítmény a fent megadott KN kód alá tartozik, ha gépek, vagy különböző tárgyak olajozására szolgál (motorolajok, kenőolajok), és legalább 70% kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz. Mindezek mellett azonban a hidraulikus célú folyadékok, a fémmegmunkáláshoz használatos olajok (rozsda gátlók), és a villamos szigetelési olajok is ide tartozhatnak. Összességében tehát a motorolajok mellett nagyon sokféle olaj alapú termék a Jöt. szabályozása alá tartozhat, így ha kenőolajat forgalmazunk, igencsak javasolt utánanézni annak, hogy a forgalmazott kenőolaj a fenti KN kódok alá tartozik-e vagy sem.

És még jövedéki biztosítékot is nyújtani kell!

A jövedéki engedély kiadásához jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Ha az adózó kizárólag kenőolajat forgalmaz, de más Jöt. alá tartozó terméket nem, abban az esetben 5 millió forint összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A jövedéki biztosítékon túl pedig telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű, „szilárd térelemekkel” határolt raktárhelyiséggel is rendelkeznie kell. Mindemellett jövedéki engedélyes kereskedőnek beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan mennyiségi nyilvántartást kell vezetnie.

Mekkora lehet a bírság?

A jövedéki bírságok mértéke igencsak magas. Amennyiben az adózó jövedéki engedély nélkül végzi a tevékenységet, akár 300 000 forintig terjedő mulasztási bírságot is kaphat. Ezen felül a nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt a NAV 600 000 forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat.

[A cikk társszerzője Szabó Viktor, a Mazars Kft. szenior adótanácsadója.]