Az Európai Bizottság látványosan vette célkeresztbe a tagállamok adóügyekben kompetens hatóságai által kiadott feltételes adó-megállapításokat – írja dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.
Valójában már 2013 júniusában felvetődött a kérdés, hogy a tagállamok kiadnak-e olyan feltételes adó-megállapodásokat, amelyekben az uniós jog szerint tiltott állami támogatást nyújtanak egyes preferált cégcsoportok részére. Látványos intézkedésekre azonban csak tavaly került sor, amikor a bizottság 15 tagállamnak – köztük Magyarországnak – küldött értesítést, amelyben az adóügyekben kompetens hatóságok által kiadott, feltételes adó-megállapításokról szóló határozatokat kérte be – idézi fel friss bejegyzésében dr. Fekete Zoltán Titusz. Ezzel párhuzamosan egy adatbázis felállításán is dolgozik a bizottság, amelyen keresztül az összes feltételes adómegállapítás hozzáférhető lenne, erről lejjebb olvashat bővebben.
A bizottság több, kiemelt esetet vizsgált a következő adózók/tagállamok vonatkozásában: Írországban az Apple-lel, Luxemburgban az Amazon-nal, Fiattal és McDonalds-zal, Hollandiában a Starbucks-szal, Belgiumban pedig 35 további multinacionális vállalatcsoporttal (neves pénzügyi portálok információi alapján többek között a BP, BASF és AB InBev csoporttal) kapcsolatban.
A fentiek közül a Fiat és Starbucks ügyekben 2015 októberében, a Belgium által 35 vállalatcsoportnak biztosított kedvezmények ügyében pedig 2016. január 11-én hozott döntést az Európai Bizottság, amelyben kimondta, hogy ezzel Luxemburg, Hollandia és Belgium olyan szelektív adókedvezményeket biztosított az említett multinacionális vállalatok részére, amelyek mesterségesen csökkentették fizetendő adókötelezettségüket. Ezzel a lépéssel pedig uniós jogba ütköző, tiltott állami támogatást valósítottak meg a tagállamok. Mindhárom ügyben közös vonás, hogy az érintett hatóságok kifejezetten a szokásos piaci ártól eltérő árazási struktúrákat hagytak jóvá feltételes adó-megállapításaikban.
A bizottság arra kötelezte az érintett tagállamokat, hogy a tiltott állami támogatásokon keresztül keletkezett adóhiányokat hajtsák be a cégcsoportokon. Becslések alapján a Starbucks és Fiat esetében külön-külön 20–30 millió eurót kell behajtani, a belgiumi kedvezményekkel érintett 35 cégcsoport esetében pedig 700 millió eurót kell a belga hatóságoknak utólagosan beszednie. Az ügyben érintett felek közül a holland és luxemburgi kormány, illetve a Starbucks fellebbezett a döntés ellen, ennek megfelelően az említett ügyek még folyamatban vannak.
Ezzel elég furcsa helyzet állt elő a klasszikus adózó-kontra-adóhatóság viszony tekintetében, a fenti esetekben ugyanis az említett adózók és érintett hatóságok kerültek ugyanarra a térfélre a bizottság ellen. Külön érdemes kihangsúlyozni azt a tényt, hogy az európai adóhatóságok által adózóknak kiadott feltételes adó-megállapítások – a fentiek tükrében – nem feltétlenül nyújtanak többé védelmet az esetleges szankcióktól, amely igen figyelemreméltó fordulat. Minden esetre érdemes nyomon követni a nemzetközi fejleményeket, hiszen azok a magyarországi feltételes adó-megállapítások tekintetében is iránymutatóak lehetnek.
Tiltott állami támogatások Magyarországon is?
Az Európai Bizottság Magyarországgal szemben is vizsgálódik tiltott állami támogatás ügyében, eddig a reklámadóval, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal és a dohánytermék-értékesítést terhelő adóval kapcsolatban állapítottak meg tiltott állami támogatást azok progresszív jellege miatt. Az előbbi két adónem esetében a magyar kormány válaszul visszaállította az egykulcsos adózatást (2015 júliusában illetve októberében), a dohányadó esetében pedig módosító javaslatot küldött a bizottságnak, amely ellen a bizottság úgy tűnik, nem emel kifogást.
A fentieken túl jóváhagyásra került egy uniós irányelv is (amelyet a tagállamoknak 2016 végéig kell átültetni, és 2017. január 1-jén lép hatályba) arra vonatkozóan, hogy a tagállamok adóhatóságai automatikusan osszák meg egymással határokon átnyúló vonatkozású feltételes adó-megállapítási határozataikat, előzetes ár-megállapítási megállapodásaikat (APA), illetőleg minden egyéb, adózási témájú hatósági állásfoglalásaikat (kivéve azokat, amelyek magánszemélyeket érintenek). Az automatikus megosztást félévente kell végrehajtani a félévet követő három hónapon belül, az irányelv hatálybelépésétől számított 5 évre (azaz 2012-ig) visszamenőleges hatállyal. A megosztandó információ tárgyi hatálya nem vonatkozik olyan üzleti, ipari vagy szakmai titokra, kereskedelmi folyamatra vagy olyan információ felfedésére, amelynek felfedése sérti a közrendet.
A nagy testvér mindent látni fog…
Az irányelv alapján, továbbá, 2017. december 31-ig létre kell hozni egy központi adatbázist, amelybe automatikusan feltöltik a feltételes adó-megállapításokat, és amelyhez hozzáfér majd az összes tagállam kompetens hatósága és a bizottság is (az utóbbi némi korlátozással). Az adatbázis felállításáig formanyomtatványon kell végrehajtani a megosztásokat. Egy dolog biztos: az információcsere a feltételes adó-megállapításokat is utolérte, ennek megfelelően azok elkészítése a korábbiaknál is nagyobb körültekintést és szakértelmet igényel.
