Legkésőbb kedden kiírják a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” pályázati felhívást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – jelentette be Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) vezetője.

A pályázat célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények olyan együttműködésének ösztönzése, amely üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények, iparjogvédelmi oltalmak létrejöttét eredményezi. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd forint.

Pálinkás József a Joint Venture Szövetség és a Magyar Innovációs Szövetség által rendezett megbeszélésen elmondta: az NFKI-alapból finanszírozott innovációs projektek többsége nemzetközi mércével mérve nem volt versenyképes, nagy részük csak a piaci feltételeknél könnyebben megszerezhető forrást szeretett volna. A fejlesztések értéke gyakran nem arányos a befektetett forrással, valamint a létrehozott tudás gyakran csak „egy zárójelentés” – tette hozzá. Az innovációs hivatal pályázati portfóliója azonban most jelentősen megújul: feladatorientált és nem forrásorientált versenypályázati rendszert kívánnak működtetni. Elindítanak egy olyan pályázati rendszert, amelyben kezdő vállalkozásoknak pénzt adnak fejlesztésre, innovációra. Arra azonban ne gondoljanak, hogy milliárdok fognak kapni – jegyezte meg Pálinkás József.

Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a magyar gazdaság jelenlegi két százalék körül “beragadt” növekedési potenciáljának a növeléséhez az egyetlen hatékony eszköz az lehet, ha az innováció az üzleti kultúra részévé válik.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, Magyarország éppen azon a válaszúton van, hogy vagy beragad hosszú távon, „akár örökre” a hatékonyságvezérelt szakaszba, vagy át tud lépni az innovációvezérelt szakaszba. Szerinte az innovációnak nincs alternatívája. Nagyon fontosnak nevezte, hogy javítsák a kommunikációt az egyetemek és a vállalatok között. „Az a legnagyobb probléma sok esetben, hogy más nyelvet beszél az egyetemi kutató és a cégvezető.” 

MTI