A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kérdőíves felmérést indított a vállalkozók körében a KATA szabályainak változása kapcsán.

A legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók körében a Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). A kisadózó vállalkozók a napokban komoly jogszabályi változásokkal szembesültek, amely a legmarkánsabban leegyszerűsítve úgy szól, hogy a KATA-s vállalkozónak (egy adóalanytól és egy adóéven belül) a 3 millió forint felett kapott bevétele után ezentúl egy plusz 40%-os adót kell fizetni, amely, ha a megbízója belföldi adóalany, akkor az adó megfizetése a megbízót terheli.

Ma kb. 400 000 KATA-s vállalkozó van. Míg 2013-ban az összes KATA-s vállalkozó kb. 11%-a volt a vállalkozás megkezdése előtt közvetlenül munkavállaló, addig 2019-ben ez az arány már kb. 36% volt. Mindeközben a KATA adómértékének az árbevétel maximumához viszonyított aránya egyre csökkent, ahogy emelkedett a bevétel maximum (6 millióról 12 millióra), azaz egy főállású KATA adózóra nézve a 2013-as 6 millióra vetített átlag 10,83%, míg tavalyra ez a 12 millióra vetítve már csak 5,42% volt. Ilyen kedvezményes „nettósítási” lehetőség sajnos a visszaéléseket is magában hordozza. Becslés szerint kb. 150 000 „bújtatott munkavállaló számláz KATA-s színekben”, ami nagyjából 250 milliárd forint költségvetési kiesést jelent. Mivel ez a tendencia a KATA eredeti céljával ellentétes és e mellett a tisztességes vállalkozásoknak komoly versenyhátrányt okoz, látszott, hogy a Kormányzat részéről már tavaly elindult egy gondolkodás ennek a problémának az orvosolására.

Parragh László úr, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég letette a kormányzat asztalára azt a javaslatot, amiből nagyon gyorsan jogszabály lett. Sajnálatos módon ezt a javaslatot Parragh elnök úr a vállalkozók megkérdezése nélkül terjesztette elő. Az is nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak az MKIK a partnere, így, ha az MKIK véleményt mond, joggal gondolja a kormányzat, hogy az a vállalkozók véleményét tükrözi.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint, még ha a szándék jogos is, de egy ilyen fajsúlyos javaslat körültekintő előkészítést igényel az MKIK, azaz az országos kamara részéről. Éppen ezért, mi a budapesti kamarában úgy döntöttünk, hogy felmérjük pontosan a helyzetet, megkérdezzük vállalkozóinkat, azzal a céllal, hogyan lehet ezt a kétségtelenül visszás helyzetet úgy kezelni, hogy azok, akik tisztességes vállalkozók, ne legyenek sújtva egy extra adó által. Ezért fontos megtudnunk, melyik szektorban ki, miként kerülhet önhibáján kívül a 3 millió feletti sávban. Ezen kívül azt is szeretnénk megtudni, hogy önök szerint mik a KATA előnyei, hátrányai.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály 2021. január elsején lép életbe, van reális lehetőség alternatívát felmutatni a Kormányzat számára. Kérjük töltse ki a mellékelt kérdőívet, ezzel is segítve, hogy minél pontosabb információkhoz jussunk és ezáltal jó megoldás születhessen.

A kérdőív 16 kérdést tartalmaz. Kitöltése kb. 3-4 percet vesz igénybe. Az elektronikus kérdőívünk egyszerű és tényszerű válaszokat és véleményeket váró kérdéseket tartalmaz. Ahol egyszerre több válasz is adható, külön jelezzük. A kérdések alatt található „Következő”, vagy „Előző” feliratra kattintva navigálhat, a lapok között. A kérdőív indításakor az Ön számítógépén el fog indulni az internetböngésző program, így szükséges, hogy internetkapcsolata aktív legyen. Amennyiben megjelenik egy belépési adatokat kérő ablak, ez a böngésző lassú indulása miatt történhet. Ebben az esetben ne zárja be a böngészőprogramot, hanem indítsa újra a kérdőívet.

Az indításhoz kattintson ide, majd az oldal alján lévő Következő gombra.

A kitöltési határidő 2020. augusztus 7.

A felmérésben résztvevők a felmérés lezárta után e-mailben visszajelzést kapnak a felmérés eredményéről. Tekintettel arra, hogy az eredmények az Önök számára éppoly fontosak, mint számunkra, kérjük a rövid határidő betartását.

A kérdőívet kérjük csak abban az esetben szíveskedjen kitölteni, amennyiben a választott adózási formája Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)!