A kormányzat pályázatokkal segíti majd a közép-magyarországi térséget, különösen a budapesti vállalkozásokat.

A területfejlesztési minisztérium stratégiai partnerséget ajánlott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK) a Budapest és Pest megyei gazdasági zónára vonatkozó fejlesztési elképzelések kidolgozásában. Ezzel tovább erősödhet a BKIK által is támogatott megyei szintű kamarai egyeztetés gyakorlata, és hatékonyabb lehet a vállalkozókkal való közvetlen tapasztalatcsere – derült ki a budapesti kamara Önkormányzati Kapcsolatok Kollégiumának ülésén. A december 7-i eseményen Dr. Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes és Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke is részt vett.

„Rendkívül fontos számunkra, hogy a kormány területfejlesztési politikája összhangban legyen a megyék és a főváros integrált területfejlesztési programjaival. Ezért partnerséget kínálunk Magyarország valamennyi önkormányzatának, különös tekintettel a megyei önkormányzatokra és a fővárosra. A nyár folyamán létrehozott Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács célja, hogy segítsük a főváros és agglomerációjának dinamikus fejlődését, mégpedig úgy, hogy a résztvevők egymással együttműködésben fogalmazzák meg fejlesztési elképzeléseiket, amelyek kormányzati programmá válhatnak a következő hét év során” – mondta el Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár.

Az államtitkár közlése szerint a kormányzat hazai pályázati forrásokból kompenzálná az európai uniós támogatási forrásokból kimaradt közép-magyarországi térség, különösen Budapest vállalkozásait. Az államtitkár hozzátette, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter stratégiai partnerséget ajánl valamennyi megyei és a fővárosi kereskedelmi és iparkamarának, annak érdekében, hogy a kormány a gazdasági zónák területfejlesztési és gazdaságfejlesztési elképzeléseit a vállalkozókkal közösen határozhassák meg.

A kormányzati törekvések összhangban vannak a BKIK konzultatív kamarai szerepvállalásával, amely kiemelt helyen kezeli a vállalkozói vélemények, visszajelzések, valamint igények megismerését.

Kérdésekre válaszolva a miniszterhelyettes kifejtette, hogy a jelenlegi költségvetési ciklus első felének meghatározó feladata Magyarország korszerűtlen energetikai hálózatának fejlesztése. A ciklus második felében kerülhet majd sor nagy volumenű alternatívenergia- vagy zöldenergia pályázatok újbóli meghirdetésére.

Dr. Balog Ádám a 2023-as gazdasági kilátásokról tartott előadásában az ellátási láncok biztonságát korlátozó folyamatok és az energiaárak emelkedése kapcsán hangsúlyozta az alapos tervezés és az óvatosság szükségességét, valamint a szabályozás energiahatékonysági ösztönzőinek minél teljesebb kihasználását. Véleménye szerint a legkritikusabb tényező rövid távon a likviditás szűkülése, vagyis a finanszírozási források korlátossága, ezért érdemes időben számba venni olyan finanszírozási lehetőségeket, mint a Széchenyi Kártya Hitelprogram, vagy az esetleges újabb állami és jegybanki források. A kisebb vállalkozások likviditásához és kisebb beruházásaihoz ezek a lehetőségek kellő forrást biztosíthatnak, azonban a nagyobb kkv beruházások veszélybe kerülhetnek. A jelenlegi hektikus gazdasági környezetben a versenyképesség megőrzésére a fenntarthatósági fejlesztések, valamint a szélesebb körű digitalizáció jelenthetnek lehetőséget sokak számára Balog Ádám szerint.