Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 503 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt.
A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt – ismertette jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 800 forintot ért el.
A rendszeres bruttó átlagkereset 469 500 forintra becsülhető, 16,0 százalékkal meghaladta az előző év júniusit.
A reálkereset 3,3 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak tavaly júniushoz mért, 11,7 százalékos növekedésével számolva.
A bruttó kereset mediánértéke 403 000 forintot ért el, 15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 800 forint volt, 17,0 százalékkal felülmúlta a tavaly júniusit.
Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – jegyezte meg jelentésében a KSH.
A vállalkozások körében 14,8 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó kereset, a közfoglalkoztatottak nélkül 512 500, illetve 340 800 forintra. A költségvetési szektorban 12,1 százalékos emelkedéssel bruttó 511 800, és nettó 340 400 forintra nőtt az átlag. A nonprofit szervezeteknél 30,8 százalékos volt az átlagkeresetek emelkedése és elérte a bruttó 543 700, illetve a nettó 361 600 forintot, amihez hozzájárult, hogy tavaly augusztus elejétől számos oktatási intézmény – a fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ide sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül – fűzte hozzá a jelentés.
A feldolgozóiparban 14,0 százalékos, az építőiparban 17,9 százalékkal, a mezőgazdaságban 15,4 százalékos volt a bruttó átlagkereset emelkedése tavaly júniushoz képest, amivel, rendre 521 000, 414 500 forintot, illetve 503 500 forintot ért el. Az infokommunikációs, illetve a pénzügyi biztosítási szektorban 828 100 és 829 700 forint volt a júniusi bruttó átlagkereset, amivel 14,9 és 15,2 százalékos növekedést ért el. A szállítás, raktározás üzletágban 18,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és ezzel 456 800 forintot ért el, míg a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 22,6 százalékos éves emelkedéssel is csak 323 900 forint lett. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 551 700 forint volt az átlagkereset 10,4 százalékkal több mint egy éve, az egészségügyben 19,9, az oktatásban 17,2 százalékos növekedést mért a KSH, amivel a bruttó átlagkereset 677 200, illetve 472 600 forintra emelkedett.
Az első félévben a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetésével, az úgynevezett fegyverpénzzel, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelésekkel, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével magyarázta a KSH.
A bruttó átlagkereset 505 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 336 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 000 forintot tett ki. A bruttó kereset mediánértéke 391 000 forint volt, ez 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 272 700 forintot tett ki, 16,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 7,9 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,4 százalékos növekedését figyelembe véve.
A munkaerőhiány és az inflációs környezet táplálja a béremeléseket az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akiknek megoszlott véleménye arról, hogy fennmarad-e a reálkeresetek emelkedése is.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a várakozásokat felülmúlva nőtt a bruttó átlagbér júniusban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset emelkedése tovább gyorsult. Az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhető, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb tolták. A bankholding várakozásai szerint az idei éves bérnövekedési ütem immár 16,5 százalék felett fog alakulni. Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bírhat és fogyasztási oldalról segíti a GDP növekedését.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a keresetek növekedési üteme júniusban csak kismértékben alakult magasabban az előző hónapokban tapasztaltnál. A dinamikus növekedésben az év eleji minimálbér- és bérminimum-emelés mellett a munkaerőhiány játszott elsősorban szerepet.
Úgy ítélte meg, hogy az infláció gyorsulása nyomán a következő hónapokban várhatóan a reálbér csökken, és megjegyezte, ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre szükség van. Ezek közül a legfontosabbak az infláció fékeződése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása. Szintén fontosnak nevezte az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztések elvégzését.
A következő hónapokban az elemző nem számít a bérdinamikában érdemi változásra, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. Jövőre az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béreket, ám azt jelenleg lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz-ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók – vélekedett az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője számára a friss béradatok nem jelentettek meglepetést, a minimálbér, a garantált bérminimum év eleji emelése, a közszférában előre betervezett fizetésemelések mellett a különböző szektorokban kialakult munkaerőhiány is felfelé húzza a béreket, állapította meg. Hozzátette, az infláció hatása jól látható a friss adatokból: az első félévben a reálbéremelkedés mintegy 8 százalékos volt, hiszen az év első hónapjaiban még visszafogottabb volt az árindex. Júniusban viszont a reálbérek csak 3,3 százalékos emelkedést mutattak.
A K&H Bank szakértője szerint továbbra is az a fő kérdés, hogy ősszel vajon lesz-e újabb megugrás a bérdinamikában. A magas infláció és a feszes munkaerőpiac miatt elképzelhető, hogy az őszi hónapokban lesz egy újabb béremelési hullám. Lehetséges azonban, hogy az esetleges őszi béremelések sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az év utolsó hónapjaiban a reálbérek növekedni tudjanak – emelte ki Németh Dávid.
A jövőre nézve egyelőre nagyon nagy a bizonytalanság: a romló gazdasági kilátások és a várhatóan magas szinten beragadó infláció következményeként Németh Dávid szerint már az is pozitív fejlemény lenne, ha 2023-ban a bérek megtartanák az értéküket.
(Forrás: MTI)
