Az építőipari termelés volumene 2020 júniusában a nyers adatok szerint 15,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületeké 14,2 százalékkal, az egyéb építményeké 17,5 százalékkal.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a májusihoz mérten 6,2 százalékkal emelkedett.

Az építőipar termelői árai a II. negyedévben 7,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél pedig 1,6 százalékkal magasabbak voltak.

A koronavírus okozta járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása júniusban az építőipar egészére nézve jelentős volt – írja a KSH.

Júniusban az előző év azonos időszakához képest az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 11,6, az egyéb építmények építésében 17,9, a speciális szaképítésben 16,8 százalékkal esett vissza a termelés. A megkötött új szerződések volumene 44,8 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötötteké 34,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 55,6 százalékkal.

Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 19,2 százalékkal elmaradt a 2019. június végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 29,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint az idén az első hat hónapban az előző év azonos időszakához mérten az építőipari termelés 7,4 százalékkal mérséklődött.

Az építőipari termelői árak a II. negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 7,5, az egyéb építmények építése területen 7,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Elemzők szerint az építőiparban megindult a kilábalás, de továbbra is jelen van a bizonytalanság a koronavírus várható második hulláma miatt.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makogazdasági elemzője elemzésében kifejtette, a júniusi adatok alapján megindult a kilábalás az építőiparban is, ugyanakkor a tavalyi magas bázistól még így is jelentősen elmaradt az ágazat teljesítménye. Kedvezőtlennek nevezte, hogy a szerződésállomány továbbra is érdemben elmarad a tavalyi szinttől, amely lassú talpra állást vetít előre. Az ágazati kilátások egyik kulcskérdése, hogy lesz-e második hullám, amely jelentős bizonytalanságot visz a vállalati beruházási döntésekbe, ezáltal további projekteket halaszthatnak vagy függeszthetnek fel a cégek – jegyezte meg.

Molnár Dániel szerint a következő időszakban kiemelten fontos lehet a bizalom és a kereslet helyreállítása az ágazatban, amelyhez hozzájárulhat a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs, illetve a kormányzat beruházásösztönző programjai.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy más iparágakhoz képest a koronavírus miatt tavasztól életbe lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintették, a visszaesés mértéke a több ágazattal összehasonlítva továbbra sem drámai.

A Tarékbank vezető elemzője szerint a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik érdemi probléma, az épületeknél továbbra is nő az állomány, csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan. Ebben az alágazatban a kormány gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében – hangsúlyozta.

Horváth András szerint, ha hosszabb távon nem történik meg a várakozásoknak megfelelő, V-alakú gyors helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az építőipart a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. A jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások az eredeti menetrend szerint zajlanak, és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható szerinte érdemi változás.

A koronavírus-járvány ellenére az építőipar jól teljesít ötéves összehasonlításban, valamint uniós és regionális összevetésben is – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.

Boros Anita közölte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján az építőipari termelés júniusi csökkenése Magyarországon kisebb mértékű, 15,7 százalékot tett ki, mint a koronavírus-járvány hazai tetőzésének hónapjában, májusban, amikor 18,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat 2020 júniusában a megelőző hónaphoz képest 6,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 2015. év 12 havi átlagához képest 143,3 százalékon áll – mondta az államtitkár. Az építőipari visszaesés oka – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a koronavírus világjárvány, és az, hogy az építőipar tavaly elérte csúcspontját: a 2019-es kiugróan magas építőipari termelés szükségképpen visszatér egy fenntartható szintre.

Boros Anita kiemelte az építőipari alapanyaggyártást, amelyben 2020-ban Magyarország teljesítménye az élen jár az Európai Unióban (EU). A megkötött új szerződések összege forintban számolva 2020. júniusában 44,8 százalékkal csökkent – mondta, és a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy a márciusi és május-júniusi elmaradt szerződéskötéseket az építőipar szereplői milyen mértékben és ütemben pótolják be.

A családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma. 2020 első felében 8697 új lakás épült, amely 34 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

2020 nyarán a magyar albérletpiacon rekordot dönthet a kínálat: 2020 februárja óta csaknem harmadával nőtt a kiadó lakások száma, 2020 július végén már több mint 21 ezer kiadó ingatlan hirdetéséből válogathattak a bérlők – emelte ki.

Az államtitkár szerint a járványhelyzetnek minden jel szerint pozitív hatásai is vannak az építési piacra. Felgyorsulhat például az építőipar digitalizációja, javulhat a szereplők együttműködési készsége, szakemberek térhetnek haza.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság konjunktúra indikátora (Economic Sentiment Indicator, ESI) szerint Magyarországon a gazdasági szereplők csupán átmeneti lassulásra, majd a gazdaság gyors stabilizálódására számítanak, amelyben a várakozások alapján az egyik húzóágazat az építőipar lesz.

(Forrás: MTI/ITM)