Júliusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 21,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól; ebben a hónapban a koronavírus-járvány gazdasági hatása az építőipar egészére jelentős volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az épületek építése 18,8 százalékkal, az egyéb építményeké 22,9 százalékkal csökkent. Tavaly júliusban 30 százalék feletti növekedést mutatott a magas- és a mélyépítés egyaránt.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a júniusihoz mérten 3,5 százalékkal emelkedett az előzőhavi 6,0 százalékot követően, míg májusban 20,4 százalékos volt a havi visszaesés.

Éves összevetésben a márciusi 2,0 százalékos és az áprilisi 1,3 százalékos mérsékelt visszaesés után az eddigi mélypont májusban volt 18,5 százalékkal, ami júniusra 15,7 százalékosra enyhült.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 26,7 százalékkal, az egyéb építmények építésében 23,8, a speciális szaképítésben 14,8 százalékkal esett vissza a termelés.

A megkötött új szerződések volumene 41,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 38,7, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 43,6 százalékkal kisebb lett, mint tavaly júliusban. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 21,0 százalékkal elmaradt a tavaly július végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,0 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 31,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

Az év első hét hónapjában 9,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.

Az építőipart nem közvetlenül a korlátozások hatásán keresztül, hanem a megrendelők elbizonytalanodása révén sújtja a koronavírus válság, ami a rendelésállomány csökkenésében tükröződik – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik 10 százalék körüli éves visszaesést várnak az ágazatban, amely így idén már nem fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint júliusban az építőipari termelés visszaesését inkább a kereslet csökkenése okozhatta, tekintettel arra, hogy az adott időszakban a vírushelyzet nem volt súlyos. A vállalatok, illetve az állami és önkormányzati szereplők a csökkenő bevételek és a bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet miatt vélhetően elhalasztották beruházásaik egy részét, ami kihat az építőipar teljesítményére. Ebből az is következik, hogy az építőipar vélhetően a harmadik negyedévben is visszahúzza a gazdasági növekedést. Az építőipari kereslet élénkítése tehát hozzá tudna járulni a gazdaság újraindításához. Ezt segíthetné elő az új lakások kedvezményes áfakulcsának visszavezetése is – tette hozzá kommentárjában.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a friss építőipari adatok megfelelnek a várakozásoknak, a járvány miatt számottevő hanyatlásra volt kilátás. A csökkenés részben a magas bázissal magyarázható, jegyezte meg.

Hozzátette: a kilátásokban nincs javulás, mégpedig azért, mert az ágazat jövőbeni teljesítményét meghatározó új megrendelések volumene jelentősen visszaesett. Úgy látja, a júliusi zuhanás lehet az idei mélypont az építőiparban, a következő hónapokban kedvezőbb adatokra lehet számítani. Ugyanakkor mínuszban marad az ágazat, az év egészében 10 százalékos lehet a csökkenés mértéke.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint az építőipari visszaesés mértéke több ágazattal összehasonlítva továbbra sem kiugró, de úgy tűnik, hogy ez az ágazat sem tudta függetleníteni magát a korlátozások hatásától és a teljesítmény csökkenése a GDP szempontjából sem kedvező. A rendelésállományban jelentős csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az ahol a kormányzat gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indít és indíthat a kereslet stabilizálása érdekében. Ha nem történik meg a viszonylag gyors gazdasági helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a lakásberuházásokat és a felújításokat húzhatja vissza. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások azonban továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás – állapította meg a Takarékbank vezető elemzője.

Jól vette az építőipar a koronavírus-járvány első hullámának akadályait, és felkészülten áll a második hulláma előtt, a szaktárca javaslatai elkészültek – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.

Boros Anita ismertette, hogy a gazdaságvédelmi akcióterven belül 6843 építőipari kérelmet nyújtottak be, 52 milliárd forintra, ami több mint 43 ezer munkavállalót érint. A legnépszerűbb konstrukciók a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtési bértámogatások, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő (kkv) támogatások voltak. Az akcióterv részeként közel 4000 építőipari hitelkérelmet fogadtak be, amelyek összege meghaladja 165 milliárd forintot.

(Forrás: MTI)