Júliusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 714 ezer volt, második hónapja haladta meg a 4,7 milliót. Május-júliusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezer főt tett ki, 52 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 57 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 11 ezerrel csökkent.

A 15-64 éves korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,4 százalék volt, 1,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A foglalkoztatottak számának 52 ezres emelkedése a munkanélküliek számának 38 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacon frissen megjelenő 14 ezer emberből táplálkozott. A gazdaságilag inaktív népesség 42 ezerrel tovább apadt a 15-74 éves korosztály lélekszámának 28 ezres csökkenését is beleszámolva, és ezzel a potenciális munkaerőtartalék egy év alatt 83 ezerrel 264 ezerre fogyott.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája nem változott, 27,2 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 88,4 százalékra, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban 2,1 százalékponttal, 65,0 százalékra emelkedett.

A férfi foglalkoztatottak létszáma 14 ezres növekedéssel 2 millió 438 ezret ért el, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 79,0 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma 27 ezerrel, 2 millió 151 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek száma júliusban 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A május-júliusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt.

A 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent a tavaly május-júliusi három hónap átlagához képest.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 30 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 4,8 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött. Ennek ellenére az összes munkanélküli 18,5 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent, míg az 55-74 évesek 3,0 százalékos értéke lényegében nem változott.

A férfi munkanélküliek száma 88 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 72 ezret tett ki, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,9 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A KSH idézte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) július végi adminisztratív adatait, amelyek szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 11,8 százalékkal, 231 ezerre csökkent.

Bár a mértékadónak tekintett háromhavi mozgóátlagok továbbra is kedvező munkaerőpiaci folyamatokat jeleznek, a kevésbé megbízhatónak tartott havi adatok negatív fordulatra utalnak az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik a KSH legfrissebb jelentéseit kommentálva azt latolgatják, vajon a későbbi hónapok mutatói igazolják-e, hogy a vállalatok megkezdték az alkalmazkodást a kereslet várható visszaeséséhez.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában megállapította: továbbra is csúcson a foglalkoztatottság. A magyar munkaerőpiac kiváló formát mutat, a negatív külső környezeti tényezők egyelőre nem gyakorolnak rá hatást. Az év eleje óta visszatért erős munkaerőkereslet ellenére is a foglalkoztatottság már csak igen lassú tempóban tud tovább bővülni. Az elméletben még bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel – jegyezte meg.

A bankholding szakértőinek várakozása szerint az idén 3,3 százalék lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3,2 százalék.

A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább növelheti – tette hozzá az elemző. Abból következően, hogy jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – állapította meg Horváth András.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője fontosnak tartotta egyrészt megjegyezni, hogy a havi adatok becslésre támaszkodnak, míg a fő mutató a háromhavi mozgóátlag, másrészt egy hónap adata alapján túlságosan komoly következtetéseket aligha lehet levonni, mégis arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző hónaphoz képest csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkanélküliek száma, továbbá némiképp mérséklődött a gazdaságilag aktívak száma is. Az előző hónaphoz képest becsült foglalkoztatotti létszám csökkenése így megoszlott az inaktivitásba vonulás és a munkanélkülivé válás között. Ez már lehet annak az előszele, hogy a vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az egyre csak emelkedő költségekhez – vélekedett az ING Bank szakértője.

Amennyiben a munkáltatók arra számítanak, hogy nehezebb idők jönnek és visszaesik a kereslet, úgy egyre többen arra kényszerülnek majd, hogy elkezdjenek egy extenzív munkaerőpiaci kiigazítást. Egyszerűbben fogalmazva: létszámleépítéssel próbáljanak meg spórolni a költségeken, ezzel igyekezve fenntartani jövedelmezőségüket a várhatóan csökkenő bevétel mellett.

Az ING Bank legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság technikai recesszió elé néz az év második felében, vagyis az aggregált kereslet mérséklődése következik be. Mindez a vállalatok megemelkedett költségei mellett egyre magasabb inflációt jelent, hiszen a cégek elsősorban a költségek áthárításával igyekeznek fenntartani a jövedelmezőségüket. A kereslet szűkülésével azonban ez az opció egyre kevésbé lesz működőképes, így megindulhat a létszámcsökkentés. Ennek megfelelően az év vége felé a munkanélküliségi ráta emelkedésére számítanak az ING-nél, ám úgy vélik, a mutató várhatóan nem lépi majd át a 4 százalékos értéket.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is a havi adatok romlásával indította kommentárját. Ebben szerinte szerepe lehetett a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetnek, azon belül is elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az energiaárak robbanásának. Ugyanakkor hozzátette: a friss havi adatokból hosszú távú következtetést még nem lehet levonni a következő hónapok tendenciájára vonatkozóan.

Úgy vélte, a következő időszak munkaerőpiaci folyamatai szempontjából kritikus lehet a növekvő infláció miatt mérséklődő kereslet, az energiaárak robbanása miatt emelkedő termelési költségek, az orosz-ukrán háború, valamint a szankciók hatása. Ugyanakkor az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány nyomán a munkanélküliségi rátában jelentős növekedésre Regős Gábor egyelőre nem számít, hiszen a gazdaságban jelentős mennyiségű szabad álláshely áll rendelkezésre. A vállalkozások beruházásai – ideértve az elmúlt időszakban bejelentett nagyberuházásokat – pedig hozzájárulnak új munkahelyek létrejöttéhez – tette hozzá.

(Forrás: MTI)