Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliusban, az előző év azonos időszakához képest, az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 17,1 százalékkal, a párizsi, kolbászé 16,1 százalékkal, a cukoré 14,5 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk, főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelés miatt 9,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal csökkent.

Júniushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek júliusban. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4 százalékos növekedését. Az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett 3,3 százalékkal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta. A nem idényáras élelmiszereken belül az étolaj 2,2, a tojás 1,9, a tej 1,3, a kenyér 1,0 százalékkal drágább, a burgonya 6,4, a sertéshús 3,9 százalékkal olcsóbb lett.

A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, amely a termékcsoport árának 1,4 százalékos növekedését eredményezte.

A szolgáltatások 1,4 százalékkal drágultak, ezen belül a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6 százalékkal magasabb lett. A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására pedig 8,1 százalékkal többe kerültek júliusban 2020. júniushoz viszonyítva.

Január-júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek.

A gazdaság újraindulásának első hónapjait az árazási döntésekben a szokásosnál nagyobb bizonytalanság és volatilitás jellemzi, aminek hatásai a júliusi inflációs adatban is jelentkeztek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jelenség hátterében több statisztikai és gazdasági jellegű tényező együttes hatása áll.

Kifejtik, egyrészt a KSH júliusban már szélesebb körben végezte el az árfelírást a járvány által jobban érintett hónapokhoz képest, másrészt a korlátozások fokozatos feloldása következtében néhány részpiacon a koncentráltan megugró kereslet, míg egyes termékek esetében a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt átmenetileg korlátozott elérhetőség volt jellemző.

Ismertetik, hogy 2020 júliusában az éves összevetésben számított infláció 3,8 százalék volt, míg a maginfláció 4,5 százalékon alakult. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalékos értéket mutatott, az előző hónaphoz képest az infláció 0,9 százalékponttal, míg a maginfláció 0,5 százalékponttal nőtt.

A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a júliusi infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagok árindexének növekedése magyarázza, a maginfláció emelkedését döntően az iparcikkek áremelkedése okozta.

Az iparcikkek éves inflációjának júliusi emelkedése mögött alapvetően a személygépkocsik árdinamikája állt. A piaci szolgáltatások éves inflációja az előző hónaphoz képest lényegében nem változott. A belföldi üdülés esetében volt megfigyelhető érdemi áremelkedés. Az élelmiszerek inflációja lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. A szabályozott termékek árai júniushoz képest emelkedtek, amit a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése okozott.

Az üzemanyagárak a világpiaci olajárak elmúlt időszaki számottevő növekedésének és a termékkör – július 1-től életbe lépő – jövedékiadó-emelésének következtében nőttek az előző hónaphoz képest.

A dohány ára a júliusi jövedékiadó-emelés következtében emelkedett.

A lakosság inflációs várakozásai júliusban lényegében nem változtak júniushoz képest, miután az előző hónapokat magasabb volatilitás jellemezte – írja az MNB értékelésében.

(Forrás: MTI)