18 százalékkal költöttek többet a külföldre utazó magyarok az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban – derül ki többek között a KSH kiadványából.

A statisztikai hivatal „Nemzetközi utazások, 2017. II. negyedév” című kiadványának legfontosabb megállapításai:

  • 2017 II. negyedévében a külföldiek 13,3 millió alkalommal utaztak Magyarországra.
  • A külföldi beutazások száma 6,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a turisztikai célú utazásoké 3,4, a nem turisztikai – elsődlegesen az átutazási és a munkavégzési, üzletelési – célú utaké 9,2 százalékkal bővült.
  • A külföldi látogatók költése – folyó áron – 5,8 százalékkal emelkedett 2016 II. negyedévéhez viszonyítva.
  • A magyar lakosság külföldi utazásainak száma 8,1 százalékkal nőtt, az utazásokhoz kapcsolódó kiadások még jelentősebben, 18 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest.
  • Az utasforgalmi szolgáltatások külkereskedelmi többlete 254 milliárd forint (820 millió euró) volt, 5,3 milliárd forinttal elmaradt az egy évvel azelőttitől.

Határátkelők személyforgalma

A külföldiek be- és kilépő személyforgalma mind a szerb, mind a horvát határszakaszon 28 százalékkal magasabb volt 2017. II. negyedévben, mint 2016 azonos időszakában. A román határszakaszon átlépő külföldiek száma változatlan, míg az ukrán határszakasz külföldi forgalma 0,7 százalékkal csökkent.

A magyarok be- és kilépő személyforgalma az ukrán határszakaszon volt a legnagyobb, közel 1 millió utazással, ami 15 százalékkal magasabb, mint 2016 II. negyedévében. A román határszakaszon be- és kilépő magyarok száma (898 ezer fő) az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4 százalékkal csökkent. A szerb és a horvát határszakaszon 674 ezer és 359 ezer magyar utazó lépte át a határt, 14, illetve 26 százalékkal több alkalommal, mint tavaly ilyenkor.

A szerb határszakasz forgalmának 45 százalékát a szerb, 24 százalékát a magyar, 5,0 százalékát az osztrák, 3,0 százalékát a német utazók tették ki. A horvát határszakasz esetében volt a legkisebb a szomszédos országból érkezők forgalmának aránya, 29 százalék, emellett a magyar forgalom 26, a szlovák 7,0, a bosnyák 6,0, az osztrák 4,0 százalék volt. A román határszakaszon jelentős a román forgalom (66 százalék), 16 százalék a magyar, 7,0 százalék a bolgár utazók aránya. Az ukrán határszakasz forgalmát szinte teljes egészében a két ország közötti forgalom adta. Az ukrán és a magyar utazók aránya 45–52 százalék.

2017. II. negyedévben az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal emelkedett a határátkelők forgalma, ezen belül a külföldiek száma 10, a magyaroké 9,1 százalékkal. Több mint ötödével nőtt a lengyel, az osztrák, a szlovák, a szerb és a török állampolgárságú határátlépők száma. A német és a horvát személyforgalom is 10 százaléknál nagyobb mértékben bővült. Az összes (magyar és külföldi) látogató forgalmat tekintve a horvát határszakaszon 28 százalékos volt a növekedés. A szerb határszakaszon negyedével több látogató fordult meg, mint az előző év azonos időszakában, ami szintén jelentős emelkedésnek tekinthető.

Külföldiek magyarországi beutazásai

2017 II. negyedévében a külföldiek 13,3 millió alkalommal utaztak Magyarországra, a beutazások száma 2016 azonos időszakához képest 6,7 százalékkal emelkedett. Az egynapos utak száma 9,1, a többnapos utazásoké 0,9 százalékkal nőtt. A turisztikai célú utak száma 3,4, a nem turisztikai célú utazásoké – amelyek a beutazások közel háromötödét adták – 9,2 százalékkal bővült. Ez utóbbin belül az átutazási célú utak több mint tizedével, a munkavégzési és üzletelési célú utazások több mint 5,0 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a vásárlási célú utak száma változatlan volt.

A külföldiek Magyarországra tett utazásainak közel háromnegyede egy napnál rövidebb ideig tartott. A 9,5 millió egynapos beutazás közül 3,9 millió útra átutazási, 2,4 millió útra vásárlási, 2,2 millió útra turisztikai célból került sor. A nem turisztikai célú utazások száma a vásárlási célú utak kivételével jelentősen emelkedett. A turisztikai utazások száma 4,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés a jelentős arányt képviselő szabadidős utak számában bekövetkezett 4,9 százalékos emelkedésből adódott, míg a kisebb arányú üzleti utazások száma 4,1 százalékkal csökkent.

A többnapos külföldi beutazások száma 0,9 százalékkal, 3,8 millióra emelkedett. A többnapos utaknak mindössze 8,7 százaléka volt nem turisztikai – főként átutazási, illetve munkavállalási – célú utazás. A turisztikai utazások száma 2,6 százalékkal nőtt, miközben a nem turisztikai utaké 14 százalékkal esett vissza. Küldő ország szerint több napra a legtöbben Romániából (559 ezer fő), Németországból (531 ezer fő) és Szlovákiából (374 ezer fő) érkeztek hazánkba. A több napra érkező németek száma kismértékben, 0,8 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a szlovákoké 2,0, a románoké 5,0 százalékkal csökkent. Turisztikai céllal több napra közel hasonló számban érkeztek látogatók Romániából és Németországból (492 és 487 ezer fő). Az említett országok állampolgárai közül a német utazók esetében volt a legmagasabb, 92 százalék a többnapos utazásokon belüli turisztikai motiváció aránya.

2017 II. negyedévében a magyarországi utazásokon részt vevő külföldiek összesen 30 millió napot töltöttek hazánkban, 0,6 százalékkal kevesebbet, mint 2016 II. negyedévében. A többnapos utazásokon részt vevők átlagos tartózkodási ideje 5,7-ről 5,4 napra rövidült az egy évvel korábbihoz képest.

2017. II. negyedévben a külföldi látogatók 458 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 5,8 százalékkal többet, mint 2016. II. negyed- évben.

A kiadások közel négyötöde az Európából, több mint egytizede az Amerikából, 9,8 százaléka az Ázsiából érkezőktől származott. Az Amerikából és az Európából érkezők 6,8 és 6,3, az Ázsiából látogatók 5,4 százalékkal költöttek többet hazánkban, mint egy évvel korábban. A legnagyobb összeget (48 milliárd forintot) a Németországból érkezők költötték el nálunk. Az Ausztriából érkezők 46, a Romániából és az Egyesült Államokból érkezők 38–38 milliárd forintot adtak ki termékekre és szolgáltatásokra magyarországi utazásaik során. A turisztikai célú utak alkalmával 347 milliárd forint bevétel keletkezett, amelynek 12 százaléka a Németországból, 11 százaléka az Egyesült Államokból, 8,9 százaléka az Ausztriából érkezők kiadásaiból származott. A szabadidős célú utazásokhoz a kiadások 69, az üzleti célú utakhoz 6,7, a nem turisztikai célú utakhoz 24 százaléka kapcsolódott.

2017. II. negyedévben az egy napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak összege 116 milliárd forint volt, 18 százalékkal több, mint 2016 azonos időszakában. A kiadások 35 százaléka vásárlási, 21 százaléka turisztikai, 21 százaléka átutazási, 22 százaléka munkavégzési célú utazóktól származott. Az egynapos vásárlási célú utak során befolyt összegek 9,8 százalékkal nőttek, az átutazások esetében 17, a munkavállalási és üzletelési célú utaknál 50 százalékkal emelkedtek.

2017 II. negyedévében a több napra hazánkba látogatók 342 milliárd forintot költöttek, 2,1 százalékkal többet, mint 2016 II. negyedévében. Ebből a turisztikai céllal érkezők kiadása 294 milliárd forint volt, amelynek 91 százalékát szabadidős, 9,0 százalékát üzleti célú utazások során költötték el. A többnapos turisztikai célú látogatók kiadása 2,6 százalékkal nőtt 2016 II. negyedévéhez viszonyítva.

A hazánkba érkező külföldiek naponta személyenként átlagosan 15 300 forintot költöttek, 1000 forinttal többet, mint az előző év II. negyedévében. Az egy fő egy napjára jutó költés értéke az egynapos utazások esetében 11 300 forintról 12 200 forintra, a többnapos utaknál 15 600 forintról 16 700 forintra emelkedett.

A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete nem változott számottevően az előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utazásokon részt vevők kiadásaik túlnyomó részét (64 százalékát) élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították. Az élelmiszer-vásárlási kiadások részaránya 2,1 százalékponttal csökkent, az egyéb árucikkeké 5,8 százalékponttal nőtt. A többnapos látogatások alkalmával a kiadások 40 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 16 százalékát közlekedésre, 22 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, 4,2 százalékát gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásokra fordították.

A magyar lakosság külföldi utazásai

2017 II. negyedévében a magyar lakosság 5,1 millió alkalommal utazott külföldre, 8,1 százalékkal többször, mint 2016 II. negyedévében. Az egynapos utak adták az utazások kétharmad részét. Az egy-, illetve többnapos utazások száma 4,0, illetve 14 százalékkal nőtt. Az egynapos utak harmada, a többnapos utak túlnyomó része (89 százaléka) turisztikai célú volt. A turisztikai célú utak száma összességében 8,2 százalékkal nőtt, és megközelítette a 2,8 millió alkalmat.

Az utazásokon eltöltött teljes idő 5,7 százalékkal nőtt 2016. II. negyedévhez képest A többnapos külföldi utazások átlagos hossza az egy évvel korábban mért 5,9-ről 5,5 napra rövidült. Az utazások átlagos időtartamának csökkenése illeszkedik a hosszabb távú trendbe, mivel a többnapos kiutazások száma nagyobb ütemben nő, mint az eltöltött idő.

A jellemzően a szomszédos országokba irányuló egynapos utak jelentős részében (az utazások 84 százalékában) Ausztriát vagy Szlovákiát keresték fel a magyarok turisztikai céllal.

A többnapos turisztikai utak nyolctizede az Európai Unió valamely országába irányult. A magyarok által nagyobb számban látogatott országok közül az Olaszországba, a Horvátországba és a Csehországba irányuló többnapos turisztikai utak száma jelentősen, 20 százalék feletti mértékben nőtt, Franciaországba egyötödével emelkedett az utazások száma. A Spanyolországba és a Németországba tett utazások egyaránt 10 százalékkal bővültek. Ugyanakkor az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, a Romániát és a Szerbiát úti célul választók száma visszaesett 2016 II. negyedévéhez képest.

2017 II. negyedévében a külföldre tett utazásokhoz 204 milliárd forint költés kapcsolódott, 18 százalékkal több, mint 2016 II. negyedévében. A szabadidős turizmus 21 százalékkal bővült. A kiadások 76 százaléka turisztikai, 13 százaléka vásárlási, 10 százaléka munkavégzési, tanulási és egyéb célú utakhoz köthető.

Az egynapos külföldi utazásokhoz kapcsolódó költések 7,6 százalékkal nőttek.

A többnapos külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások – amelyek túlnyomó részét (90 százalékát) turisztikai célú utazásokon költötték el – 20 százalékkal emelkedtek. A több napra szabadidős, vásárlási vagy munkavégzési céllal külföldre utazók többet, míg a tanulási céllal utazók kevesebbet költöttek az előző év azonos negyedévéhez képest.

2017 II. negyedévében mind az egy-, mind a többnapos utak esetében növekedett az utazás egy napjára jutó költés. Az egynapos utaknál ez az összeg 2,6 százalékkal nőtt, és elérte a 12 200 forintot, míg a többnapos utaknál jelentősebb mértékben (13 százalékkal), 15 500 forintra emelkedett.

A külföldi utazás fogyasztási szerkezetét lényegesen befolyásolja az út hossza: az egy napra külföldre utazók elsősorban termékeket vásárolnak, a több napra utazók nagyobb arányban vesznek igénybe szolgáltatásokat. Az egynapos utakon a kiadások 87 százalékát élelmiszerek, italok, tartós és értékes fogyasztási cikkek, üzemanyag, valamint egyéb árucikkek vásárlására, a többnapos utakon a kiadások több mint felét szálláshely- és vendéglátó-, kulturális, sportszolgáltatásokra, valamint egyéb árucikk vásárlására fordították a magyarok külföldön. 2017 II. negyedévében a turisztikai motivációval tett utazásokon a belső arányokat tekintve kulturális, sport- és gyógyászati programokra, valamint üzemanyagra többet, szálláshely- és vendéglátás-szolgáltatásokra kevesebbet költöttek külföldön a magyarok, mint 2016 II. negyedévében.

Az utasforgalom egyenlege

2017 II. negyedévében az utasforgalom többlete 254 milliárd forint (820 millió euró) volt. Az export bővülési ütemét az importé lényegesen meghaladta (5,8 százalékkal bővült a kivitel és 18 százalékkal a behozatal), ennek ellenére az utazási szolgáltatások egyenlege az előző év azonos időszakához viszonyítva folyó áron csak 2,0 százalékkal maradt el a II. negyedévben. A forint–euró árfolyam 2017 II. negyedévében 1,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2016 azonos időszakában.

KSH