A nyugdíj megállapításának 2018. július 26-tól immár nem feltétele, hogy ne álljon fenn biztosítási jogviszony – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi iroda.

A munkáltatók az elmúlt pár évben megszokhatták, hogy azt a munkavállalót, aki nyugdíjat kíván igénybe venni, „kiléptetik” (majd esetleg tovább foglalkoztatják, nyugdíjasként) – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében. A jogszabály ugyanis úgy szólt, hogy öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a megfelelő korhatárt betöltötte, megfelelő mértékű szolgálati idővel rendelkezik és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban – például munkaviszonyban – nem áll. (Hasonló szabály érvényesült a „nők kedvezményes 40 éves” nyugdíjjogosultságával kapcsolatban is.)

Idén nyáron módosult a jogszabály és a nyugdíj megállapításának 2018. július 26-tól immár nem feltétele, hogy ne álljon fenn biztosítási jogviszony. A módosítás indokolása szerint ezen változás „célja, hogy a biztosítási jogviszony – akár egy napra történő – megszüntetésével járó adminisztratív terheket levegyék a biztosítottakról”.

Tehát július 26-a óta nem szükséges a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése: a nyugdíj igénybevételéhez elegendő a korhatár betöltése és a szolgálati (jogosultsági) idő megléte is.

A jogszabályváltozás felveti azt a gyakorlati kérdést is, hogy ha nem szükséges a munkaviszony megszüntetése a nyugdíj igénybevételéhez, akkor a munkáltató honnan értesül arról, hogy a dolgozója immár nyugdíjas? Ennek jelentősége lehet ugyanis a munkaviszony megszüntetése kapcsán: a felmondást nem kell indokolni és végkielégítés sem jár.

A választ a munkajogi alapelvek alkalmazásával találjuk meg: egyrészt, a munkaviszonyban a feleknek a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Másrészt, mind a munkáltató, mind a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Ezért a munkavállalótól mindenképpen elvárható, hogy közölje munkáltatójával azt a tényt, hogy nyugdíjassá vált.