Ismét változnak a diákszövetkezetek működésére vonatkozó előírások. A parlament előtt lévő javaslat szerint az iskolaszövetkezetek tevékenységét a jövőben a szövetkezeti törvény szabályozza a munka törvénykönyve helyett, a bevételek 85 százalékát pedig tagok, vagyis a diákok között kell felosztani.
Az elmúlt két évben a parlament háromszor módosított az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokon a rendszer megerősítése, a piac tisztulása, kifehérítése érdekében. A jelenleg az Országgyűlés előtt fekvő újabb javaslat is ezt a célt szolgálja – mondta szerdán, a módosító parlamenti vitája utáni sajtótájékoztatóján a javaslat egyik előterjesztője, Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője. (A módosítót Szatmáry mellett Kósa Lajos frakcióvezető jegyzi.)
A most a parlament előtt fekvő javaslat szerint az iskolaszövetkezetek működését a jövőben a szövetkezeti törvény szabályozná, szemben a jelenlegi rendszerrel, amelyben a munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni a területre. Erre azért van szükség, mert a diákmunka az Európai Unióban egyedülálló, atipikus foglalkozatási mód, amellyel azonban Brüsszel nem mindig tud mit kezdeni, ezért is célszerű a foglalkoztatásra vonatkozó általános szabályokat elválasztani az iskolaszövetkezetek működéséből adódó speciális követelményektől – ismertette Szatmáry Kristóf.
További fontos változást jelent, hogy a javaslat szerint a diákszövetkezetek az éves nettó árbevételük legalább 85 százalékát fel kell osztaniuk a tagok között a személyes közreműködésük arányában. Ez praktikusan azt jelenti, hogy azt a pénzt, amit az iskolaszövetkezetek a velük szerződésben álló munkáltatóktól, vállalkozásoktól kapnak, legalább 85 százalékban ki kell fizetni azoknak a diákoknak, akik az adott feladatot elvégzik. A javaslat emellett azt is előírná, hogy a diákszövetkezetek adózott nyereségének 10 százalékát oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba kell helyeznie.
A parlament két éve döntött a fordított áfa bevezetéséről a diákmunkánál, míg tavaly a passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok szövetkezeti munkavégzését elősegítő szabályokat hozott az Országgyűlés, és bevezették a minimális szolgáltatási díjat. A képviselők néhány hete fogadták el azt a javaslatot, amely lehetővé tette, hogy a diákok az iskolaszövetkezetek keretében végzett munkát beszámíthassák a kötelező szakmai gyakorlat megszerzéseként – ismertette a korábban elfogadott változásokat Szatmáry Kristóf.
A sajtótájékoztatón részt vett Kott Zoltán, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) alelnöke, aki üdvözölte az eddigi jogszabály-módosításokat, ahogyan a most tervezett törvényi változtatást is. Kiemelte, hogy akik diákként dolgoztak, azok sokkal nagyobb eséllyel helyezkednek el később. A diákmunkának is köszönhető, hogy a fiatalok, pályakezdők körében Magyarországon messze nem olyan magas a munkanélküliek aránya, mint más uniós tagországok esetében – tette hozzá.
Kott Zoltán szerint a most a parlament előtt fekvő javaslat – a fordított áfa és a minimális szolgáltatási díj bevezetéséhez hasonlóan – hozzájárul majd a terület további fehérítéséhez, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a tapasztalatok szerint az iskolaszövetkezeteknél az átlagnál jóval kevesebb a munkaügyi probléma. Elmondása szerint a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó előírások betartását ellenőrző célvizsgálatok során az érintett vállalkozások 80 százaléka diákszövetkezet, mégis csupán a feltárt hiányosságok és problémák alig 20 százaléka származik ebből a körből.
Az iskolaszövetkezetek jelenleg is felosztják árbevételük legalább 85 százalékát a tagok között, a módosító javaslatban szereplő előírás tehát megfelel az általános piaci gyakorlatnak, a diákszövetkezetek többsége számára ez nem hoz újdonságot a működésben – mondta el a KamaraOnline kérdésére a Diákész alelnöke. A legtöbb iskolaszövetkezet számára változást jelent azonban az az előírás, amely szerint a nyereség 10 százaléka a szövetkezettel együttműködő oktatási intézményt illeti. A jelenlegi gyakorlatban nem jellemző, hogy a diákszövetkezetek fizetnének az iskolának, ugyanakkor ez a változás mégsem lesz ellenükre, mivel ezt a módosítást maguk az iskolaszövetkezetek kezdeményezték – tette hozzá Kott Zoltán.
