A fémlopásokból eredő károk értéke jelentősen visszaesett: a 2012. évi 1,36 milliárd forintról 2015-re 103 millió forintra csökkent. A MÁV idei adatai szerint még a tavalyi és a tavalyelőtti eredményeknél is kedvezőbb a fémtörvény hatása – tájékoztatott az NGM.
A fémlopások által okozott káresetek számának csökkentése, és az ebből fakadó költségek enyhítése érdekében 2013 novemberében a fémkereskedelemmel kapcsolatos korábbi szabályozást felváltotta a fémkereskedelemről szóló törvény, valamint a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendelet – emlékeztet az NGM közleménye. A lopások visszaszorítása mellett a szabályozás kiemelt célja volt a kulturális javak védelme, az illegális fémkereskedelem felszámolása és a közszolgáltatók kárának csökkentése.
A közszolgáltatók 2012-ben még 2154 darab káresetet regisztráltak, ez a szám azonban 2013-tól kezdve meredeken kezdett csökkenni, 2015-ben pedig az összes közszolgáltató által regisztrált káreset száma már csak 195 darab volt. A fémlopásokból eredő károkozáson kívül a helyreállítás költségei is jelentősen visszaestek: 723 millió forintról 77,7 millió forintra csökkentek.
A MÁV adatai szerint még a tavalyi és a tavalyelőtti eredményeknél is kedvezőbb a fémtörvény hatása, az idei első három negyedévben ugyanis 25-re csökkent a vasútvonalakon a fém- és kábellopások, rongálások száma a korábbi két évben tapasztalt mintegy 50-50 eseményhez képest. A szabályozás bevezetését megelőzően, 2013-ban még több mint 300, azelőtt pedig évente 500 feletti esetben követtek el kábellopást vagy rongálást. A három éve bevezetett szabályozásnak köszönhetően kevesebb mint tizedére sikerült visszaszorítani az ilyen típusú bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a vasúti közlekedés biztonságát, fennakadásokat, késéseket, valamint jelentős anyagi károkat okoznak.
Az elmúlt három év adatai egyértelműen bizonyítják a szabályozás eredményességét és létjogosultságát – írják az NGM szakemberei.
