Az építőipar termelése 3,3 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest, a decemberinél 6,3 százalékkal volt kisebb a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Decemberben 29,0 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz mérve, tavaly pedig 13,3 százalékos növekedést mutatott az előző évihez viszonyítva. A januári növekedési ütem tavaly április óta a legszerényebb, amikor viszont 5,2 százalékkal visszaesett a termelés éves összevetésben.
Idén januárban a két építményfőcsoport közül az épületek építése 0,4 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 12,9 százalékkal emelkedett.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 0,7 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésében 10,4 százalékkal nagyobb lett a termelés. A speciális szaképítés 3,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A januárban megkötött új szerződések volumene 11,7 százalékkal növekedett, ezen belül a magasépítési munkákra kötött szerződéseké 49,7 százalékkal emelkedett, a mélyépítésre vonatkozóké 39,8 százalékkal kisebb volt a tavaly januárinál. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 6,3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 5,1 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 15,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az építőipar mérsékelt emelkedéssel indította az évet, ám a háború közvetett következményei, az alapanyagellátás akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős bizonytalanság övezi az ágazat kilátásait – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH adatait kommentálva.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy kisebb növekedéssel kezdte az évet az építőipar éves alapon, és az ágazat növekedési trendje továbbra is jelen van. Miközben a rendelésállomány is erősen indította az évet és a drágulás is jelentős az ágazatban. Várakozása szerint idén 10 százalékot némileg meghaladó növekedés lehet az iparág teljesítménye, de a háború közvetett következményei, az alapanyagellátás akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős a bizonytalanság. Összességében idén is erősebb éve lehet a hazai építőiparnak a beszerzési problémák, az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is, viszont az alapanyaghiány és a beruházási költségek továbbra is kiugró növekedése lassan fékezőerővel is bírhatnak – tette hozzá.
Földi Tibor, a Cordia International Zrt. igazgatóságának elnöke szerint egyelőre az ukrajnai háború és az infláció hatására sem változott az év eleje óta tapasztalható erős újlakáspiaci kereslet. A hosszabb távú várakozásokat illetően viszont már óvatosabban nyilatkozott, mert ahhoz, hogy ez a kereslet ne csökkenjen jelentősen, a zöldhitel-program folytatására van szükség. A kínálat szűkülésével párhuzamosan a kivitelezési költségek tovább emelkednek, ami az újépítésű otthonok árára is kihat. A nyersanyagok hiánya és drágulása, valamint az energiaárak további jelentős emelkedése nagy mértékben drágítja a kivitelezést, ráadásul ez a költségoldali nyomás várhatóan tovább erősödik. Mindez azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az újlakásárak további növekedése – emelte ki Földi Tibor. Azért, hogy ezek a nehézségek ne okozzák a lakásépítő szektor erőteljes lassulását, a zöldhitel-program folytatása mellett – az újlakásárak kordában tartásához – az alacsony áfakulcs megtartása is fontos – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
