A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak januárban az egy évvel korábbinál – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kérdés, hogy a jegybank hogyan reagál majd.
A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben, akkor 5,0 százalékos volt a fogyasztói áremelkedés.
Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 4,0 százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után.
Quittner Péter, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett, a jövedéki adóemelés hatására – tette hozzá. Jelezte: a dohányáruk jövedéki adóját még idén júliusban és jövő januárban fogják emelni, ami uniós kötelezettség.
Az élelmiszerek ára a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6 százalékkal emelkedett. Ez 2004. augusztus óta nem volt ennyire magas. Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára átlagosan 10,8 százalékkal, ezen belül a gyümölcsök 21,9 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, mint egy éve, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően.
A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 12,1 százalékkal emelkedtek, a szerencsejáték 7,3 százalékkal, a belföldi üdülés 7,9 százalékkal kerül többe, a telefon és internet szolgáltatás viszont csak 1,8 százalékkal kerül többe, mint a múlt év elején.
A tartós fogyasztási cikkek, ugyanúgy, mint decemberben, 0,9 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, a tv-készülékek ára 11,2 százalékkal csökkent, a használt autóké 5,7 százalékkal.
Egy hónap alatt, 2019. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 2,0 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5 százalékkal lett magasabb. A dohányáruk a jövedéki adó emelése miatt 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,5, ezen belül a postai szolgáltatásokért 8,7, a szerencsejátékokért 7,0 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kevesebbe kerültek.
Az infláció év eleji megugrása elemzők szerint felveti, miként reagál a jegybank monetáris politikája arra, hogy a fogyasztói árak éves emelkedése messze meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávjának tetejét, és a maginfláció is elérte azt.
Nagy Márton, az MNB alelnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen a portfolio.hu beszámolója szerint kijelentette, hogy az MNB mindent megtesz azért, hogy az infláció visszatérjen a toleranciasávba (3 százalék plusz/mínusz 1 százalék), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján azon a szinten stabilizálódjon.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában leszögezi: az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázisár, míg az idei év elején – az amerikai-iráni konfliktus miatt – magasabb áremelkedés volt. Számos termék azonban a vártnál jobban drágult, mint az élelmiszerek, a szolgáltatások, a postai díjak és a szerencsejáték.
A Takarékbank elemzője kiemelte: az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv tetejére ért és emelkedett az adószűrt maginfláció.
Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, a Takarékbank felfelé módosítja az idei inflációs előrejelzését 3,6-ról 3,9 százalékra. A forint gyengülése azonban egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázat, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet. Az MNB a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, kamatemelés idén még feltehetően nem lesz – jelezte Suppan Gergely.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a vártnál gyorsabban emelkedő infláció kilépett a célsávból. Az infláció gyorsulása elsősorban a gyenge forintnak és az üzemanyagok árának a bázishatásra visszavezethető növekedésének következménye, ez utóbbi majdnem 1 százalékpontot magyaráz az inflációból.
A maginflációs mutató a jegybanki célsáv tetejére ért, a monetáris politika feladata tehát az inflációs célhoz való visszatérés érdekében a forint árfolyamának stabilizálása, illetve erősítése, valamint az alap inflációs folyamatok visszafogása. Erre először a februári kamatdöntő ülésen van lehetőség, kérdés, hogy a forint árfolyama lehetővé teszi-e a kivárást a márciusi Inflációs jelentés megjelenéséig vagy sürgősebb beavatkozás kell – fejtette ki Regős Gábor.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a januári infláció nagy része szezonális és egyszeri árváltozás, illetve bázishatást mutat, így átmenetinek tekinthető.
A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató. Közben a maginfláció és az adószűrt maginfláció nem változik, a második fél évben mérséklődik.
Szerinte hiába ért el nyolcéves rekordot az infláció, a jegybanknak nem kell a monetáris politika változtatásával reagálnia. Előrejelzésük változatlan kamatkörnyezet mellett is 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a 4,7 százalékos infláció váratlanul magas szintet jelent, a piac ugyanis 4,4 százalékra számított. Az inflációs trendeket pontosabban mutató maginfláció is megugrott, és gyakorlatilag háromnegyed éve folyamatosan a jegybanki célsáv tetejéhez tapad, ami a korábbi éveknél komolyabb inflációs nyomásra utal.
A szakember szerint a következő az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti, éves átlagban a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet az infláció. Így 2019-ben és 2020-ban is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme.
Arra is felhívta a figyelmet az elemző, az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek a jegybankárok. „Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat, ez „kikezdheti a jegybank hitelességét” – mondta Németh Dávid.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: jelentősen a jegybanki toleranciasáv fölé emelkedett az infláció, a januári 4,7 százalék jóval meghaladja az Erste 4,5 százalékos várakozásást és a Bloomberg 4,4 százalékos piaci konszenzusát is, a maginflációs mutatók azonban nem emelkedtek ilyen mértékben.
Várakozása szerint februárban már lassulhat az infláció, és márciusban ismét visszakerül a jegybanki toleranciasávba. A második negyedévétől pedig a támogató bázishatás jelentősebb infláció-lassulást sugall. Az olajárak esése, illetve a globális növekedés kilátásokat körülvevő jelentősebb bizonytalanságok segíthetik a dezinflációt, azonban a felfelé mutató inflációs kockázatok is erősek, leginkább a folytatódó hazai bérkiáramlásból eredően.
Összességében az inflációs mutatók volatilitása megmaradhat, s az éves átlagos infláció magasabb lehet az Erste által előrejelzett 3,4 százaléknál – fejtette ki Nyeste Orsolya.
(Forrás: MTI)
