Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt, 13,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kedvezmények figyelembevételével számolt 322 100 forint nettó átlagkereset pedig 14,8 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A keresetek emelkedéséhez a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a részben már előre ütemezett béremelések járultak hozzá. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset elsősorban a 25 év alattiak számára meghatározott összegig biztosított adómentesség következtében emelkedett 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben.
A bruttó kereset mediánértéke 375 800 forint volt, 13,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a teljes munkaidőben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állókat számítva, a munkáltatók teljes körét tekintve viszont 15 ezerrel kevesebb 360 800 forint, ami szintén 13,1 százalékos növekedést mutat egy év alatt.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset is 13,7 százalékkal emelkedett 441 900 forintra.
A reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 7,9 százalékos növekedése mellett.
A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el, ami a vállalkozások körében 12,5 százalékos, a költségvetésben 12,8 százalékos, a nonprofit szektorban 32,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A költségvetésben az egészségügyi szakdolgozói béremelésnek, a bírák, ügyészek illetményemelésének, valamint egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremeléseknek – köszönhető az emelkedés. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez elsősorban az járult hozzá, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény fenntartója ide sorolódott át a költségvetési szektorból.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, 785 200 forint 9,8 százalékos éves növekedéssel, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 22,6 százalékos emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt 303 300 forint.
A feldolgozóiparban 9,9 az építőiparban 16,6 százalékos volt az éves béremelkedés januárban, de átlagon felüli emelkedést mért a KSH a kereskedelemben 14,0 százalékkal és a logisztikában, azaz a szállítás, raktározás területén 19,8 százalékkal. A humán egészségügyben 28,3 százalékkal volt magasabb az átlagkereset a tavaly januárinál, az oktatásban 13,0 százalékos emelkedést jelentett a KSH.
A minimálbéremelés és a munkaerőhiány a keresetek januárihoz hasonló kétszámjegyű növekedését váltja ki az egész idei évben, amivel még a magas infláció ellenére is érdemben emelkednek a reálkeresetek, azaz a vásárlóerő, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez – így kommentálták a friss kereseti adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megállapította: a várakozásoknak megfelelően bőven kétszámjegyű növekedést mutatott a januári bérdinamika. Míg az adó- és járulékmentességeket – elsősorban a 25 év alattiak új szja-szabályozását – figyelembe véve a nettó bérek közel 15 százalékos növekedést mutatnak, addig a fizetések vásárlóereje, a reálkeresetek mindössze 5,4 százalékkal emelkedtek a rendkívül magas inflációs környezet következtében.
Átlag feletti keresetnövekedést mutatott az építőipar, valamint a szállítás, raktározás területe, ahol már hónapok óta hallani a rendkívüli munkaerőhiányról, és itt okozott komolyabb átrendeződést a minimálbéremelés keltette bértorlódás. Hasonló okok miatt volt majdnem 20 százalékos béremelkedés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.
Az adatok alátámasztják az ING Bank elemzőinek várakozását, hogy a bérrendezések, a minimálbéremelés és a munkaerőhiány miatt az idei évben bőven kétszámjegyű – 15 százalék körüli – bérnövekedés lehetséges. A háború ellenére nem lesz komolyabb törés a bérdinamikában. A további erős bérkiáramlás ellenére azonban a vásárlőerő-növekedés jóval visszafogottabb lesz, hiszen az idei évben az infláció mértéke meghaladhatja a 9 százalékot, így a reálbérek nagyjából 5-6 százalék körüli növekedésével számolnak az ING Bank szakértői.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén a várakozásokkal összhangban lévőnek találta a bérek januári emelkedését és megállapította, hogy a minimálbéremelések hatása jelentősen gyorsítja a pályát. Mint hozzátette, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, továbbá az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkadók. A januártól az emelkedő minimálbér és szakmai bérminimum miatt a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik idén, és az éves átlagbér emelkedése is 13 százalékot elérő lehet.
A béremelések magas üteme tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten beragadnak. Az erősödő alapfolyamatok mellett az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően idén a nettó bérek növekedése érdemben el fog szakadni a bruttóétól és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 8 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet ebben az évben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír és támaszt ad az idei GDP-növekedésnek – fejtette ki a Takarékbank szakértője.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével magyarázta a keresetek dinamikus januári emelkedését. A nettó kereset még a bruttó átlagkeresetnél is nagyobb ütemben emelkedett, amit a 25 éven aluliak szja-mentessége indokol – fűzte hozzá.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy januárban a dinamikus keresetemelkedés révén a magas infláció ellenére is érdemben emelkedett a reálbér. A következő hónapokban a béremelkedés mértéke a januárihoz hasonlóan alakul. Reményét fejezte ki, hogy azoknál a vállalkozásoknál is sor kerül bérfejlesztésre, ahol ez januárban még nem történt meg. Ezt az infláció is indokolja, illetve az adócsökkentések is részben fedezetet teremtenek rá – jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
