Elkészült a Wáberer-program: az ambiciózus logisztikai akciótervben van minden, mi szem-szájnak ingere: változó munkaügyi szabályozás, a magyar álláspont hatékony védelme az EU-ban, szigorúbb fellépés a szabálysértő külföldiekkel szemben, átalakuló e-útdíjrendszer, több kamionparkoló, keleti nyitás, city logisztika – hogy csak néhányat említsünk.

Alig egy hónappal Wáberer György miniszterelnöki megbízotti kinevezése után elkészült a kormány logisztikai–közúti fuvarozási akcióterve, amelynek célja, hogy az ágazatban működő hazai vállalkozások nemzetközi viszonylatban is versenyképesek legyenek, ennek érdekében olyan szabályozási környezetet kíván teremteni, amely „növeli a szektor nemzeti összterméket termelő képességét és elősegíti vállalkozások közteherviselési képességét és foglalkoztatási potenciáljuk szélesítését”.

Az akciótervet az 1560/2015 számú kormányhatározat körvonalazza (itt olvasható a 18618–3 oldalakon). Az alábbiakban eltekintünk „a kormány felhívja a … minisztert, hogy készítse elő/vizsgálja meg/teremtse meg a feltételeit…” fordulatoktól. Lássuk tehát, mi lesz, ha a terv minden pontja valóra válik!

A hazai fuvarozási piac és a magyar fuvarozási vállalkozások védelme érdekében

  • fokozni fogják a  külföldi fuvarozók tevékenységi jogosultságának ellenőrzését, és
  • növelik a bírságtételeket;
  • a közigazgatási eljárás szabályainak módosításával lehetővé teszik a helyszíni bírságolást, a külföldiekkel szemben folytatott eljárás idejét rövidítik és behajthatóvá teszik a külföldiekre kiszabott bírságokat.

Az „egyes nyugat-európai országok piacvédelmi intézkedéseivel szembeni hatékonyabb védelem érdekében” a külgazdasági és külügyminiszter megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió intézményei előtti határozott fellépés és a magyar álláspont következetes képviselete érdekében”, a nemzetgazdasági miniszter pedig megvizsgálja, hogy az adómentesen elszámolható költségek miként egyeztethetőek össze az egyes nyugat-európai országok minimálbér-szabályozásával, illetve miként számíthatók be a minimálbérbe – és persze ennek alapján módosítja majd a szabályozást.

A gépjárművezető-hiány megszüntetését célozzák az alábbi intézkedések:

  • állami finanszírozást biztosítanak a hivatásos gépjárművezetők ”C”, ”D”, ”C+E”, ”D+E” és ”GKI” alapkategóriájú képzéséhez;
  • visszaállítják a 18 éves korhatárt a belföldi árufuvarozási tevékenység vonatkozásában (jelenleg – uniós irányelvek alapján – egyes kategóriákban 21, illetve 24 év az alsó korhatár);
  • növelik a belföldi fuvarozást végző gépkocsivezetők kiküldetési költségtérítési átalányát;
  • felülvizsgálják a képzés szabályait és megszüntetik a felesleges vizsgaelemeket
  • egyszerűsítik az európai uniós tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit
  • felülvizsgálják a közúti szállítmányozói és a fuvarszervezői tevékenység végzésének feltételeit.

A tehergépjárművekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése érdekében

  • az új haszonjárművek műszaki vizsga nélkül is forgalomba helyezhetőek lesznek;
  • elismerik a más európai uniós tagállamból beszerzett haszonjármű érvényes műszaki vizsgáját;

megteremtik az összhangot a  járművek kötelező felszerelésére vonatkozó szabályok és az irányadó nemzetközi egyezmények előírásai között.

A  járműpark korszerűsítésének érdekében a haszonjárművek mentességet kapnak a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésének kötelezettség alól.

Felülvizsgálják a gépjárműadóra vonatkozó szabályozást; az adó mértékét az európai uniós irányelvben kötelezően meghatározott legalacsonyabb mértékhez fogják közelíteni.

Növelni fogják a kamionparkolók számát; ösztönözni és támogatni fogják turistabuszok biztonságos és kulturált utascseréjéhez szükséges megálló- és parkolóhelyek kialakítását.

Felülvizsgálják a munkajogi szabályozás azon rendelkezéseit, amelyek „az  árufuvarozást végző gépjárművezetők munkája jellegéből adódóan nem tarthatók be”; az „utazó munkavállalókra” vonatkozó belföldi munkajogi szabályokat összhangba hozzák az uniós normákkal.

Változnak egyes közlekedési szabályok is annak érdekében, hogy

  • a külföldi szabálysértők ellenőrzésének és szankcionálásának a belföldiekével azonos módon lehessen érvényt szerezni, illetve
  • az autóbuszok emelt sebességű közlekedésére adott engedély alapja ne a jármű életkora, hanem az átdolgozott műszaki megfelelőségi követelményrendszer lesz; a más európai uniós tagállam által az emelt sebességű közlekedésre kiadott engedélyt a hazai szabályozás is el fogja ismerni.

A személyszállítási piac 2017. január 1-jével történő megnyitása előtt kidolgozzák az ezzel kapcsolatos kormányzati koncepciót, különösen a pályáztatás feltételrendszerére, a piaci szereplők helyzetére, valamint a járművek beszerzését elősegítő szabályozásra vonatkozóan. A keleti nyitás jegyében a kormány távolabbra is tekint: gazdaságdiplomáciai tárgyalásokat kezdeményez a Kínába vezető kereskedelmi útvonal mentén elhelyezkedő kaukázusi és közép-ázsiai államokkal, közúti közlekedési egyezmények létrehozása céljából, illetve kölcsönös áfavisszatérítési viszonossági megállapodást köt Törökországgal.

Változik ez elektronikus útdíj-rendszer is: külső garanciavállaló szervezetek bevonásával a használatarányos útdíj utólagos megfizetését is lehetővé teszik.

Nem utolsósorban, de az utolsó (16.) pont szerint – a közúti árufuvarozás környezetterhelésének csökkentése érdekében kidolgozzák a city-logisztika rendszer kialakításának és fejlesztésének koncepcióját.

Szorítanak a határidők

A Kormány nem ad sok időt a felelősöknek: van, amivel már szeptember végére el kell készülni, de 2016. június 30. után már a teljes akcióterv megvalósulásának mérlegét is megvonhatjuk. A KamaraOnline számon fogja tartani a határidőket, és rendre beszámolunk majd arról, hogy halad a megvalósítás.