Hogyan tud az állampolgár hozzájutni az őt érintő iratokhoz, és ezáltal hogyan tud jobb pozícióba kerülni a hatósággal szemben?

Az iLex és a Kamara Online ingyenes jogi iratminta-adatbázisában, a Vállalkozói tudástárban a vállalkozók számára legfontosabb dokumentumokról szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat.

A folyamatosan változó jogszabályi környezetben manapság bárkivel előfordulhat – így a gazdasági élet szereplőivel is –, hogy a legnagyobb odafigyelés és jóakarat mellett élete folyamán mégis kapcsolatba kerül valamilyen büntető eljárással. Ez történhet terheltként, tanúként, sértettként, feljelentőként vagy akár szakértőként egyaránt. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy az állampolgár hogyan tud hozzájutni az őt érintő iratokhoz, és ezáltal hogyan tud jobb pozícióba kerülni a hatósággal szemben. A jogalkotó a „fegyverek egyenlőségének” elve alapján tette lehetővé a büntető eljárás résztvevői, alanyai számára az általuk megismerhető iratok kikérését.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) felhatalmazása alapján a büntetőeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003.(V.6.) IM–BM–PM együttes rendelet (továbbiakban: R.) szabályozza.

Az R. szerint a büntetőeljárásban résztvevő személy kérelmére nem hiteles vagy – külön kérelem esetén – hiteles másolatot kell kiadni arról, az eljárás során keletkezett iratról, amelyről készült másolat birtoklására a kérelmező a Be. alapján jogosult. A nyomozás befejezéséig a gyanúsított, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett és képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelenlétüket a Be. lehetővé teszi; az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. A sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról a tanúkénti kihallgatását követően kaphat másolatot. A feljelentő részére – ha nem a fentiekben felsoroltak valamelyike – csak a feljelentésről adható másolat. A nyomozás befejezését követően

  • a terhelt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a Be. alapján jogosult,
  • a sértett és képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a Be. alapján jogosult.

A bírósági eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és a felsoroltak képviselője részére – ha a Be. eltérően nem rendelkezik – a másolat kiadása nem korlátozható.

Az egyéb érdekelt és képviselője részére az iratokból az őt érintő körben adható másolat. A tanú részére a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, illetőleg jegyzőkönyvrészről adható másolat. Vannak olyan iratok, amelyekről nem adható másolat, ilyen például

  • az eljáró hatóság határozatának tervezete,
  • a bíróság tanácsülésének jegyzőkönyve,
  • a kisebbségi véleményen lévő bíró írásbeli vélemény,
  • a Be.- ben foglalt kivételekkel az ügyész nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó irat,
  • a zártan kezelt irat és adat,
  • azok az iratok, illetőleg az azokban lévő adatok, amelyek kiadását törvény tiltja vagy korlátozza.

A minősített adatot tartalmazó irat másolására, a másolat kezelésére a Be. vonatkozó rendelkezései irányadóak.

A másolatot fénymásoló, írógép vagy – a jogosult beleegyezése esetén – más technikai eszköz segítségével kell elkészíteni.

Ha a kérelmező a másolat kiadását írásban kéri, az erre irányuló beadványát az iratanyagban kell elhelyezni. A másolatot az ügyfélfogadási időben kell kiadni. A hatóság vezetője, illetőleg a bíróság elnöke engedélyezheti a másolatnak az ügyfélfogadási időn túli időpontban történő kiadását.

Az iratmásolat birtoklására jogosult személy saját technikai eszköz segítségével másolatot készíthet a saját részére azokról az iratokról, amelyek birtoklására jogosult, feltéve, hogy az ilyen módon végzett iratmásolás nem jár az összefűzött iratanyag megbontásával.

Az iratmásolásra az ügyben eljáró hatóság vagy bíróság hivatalos helyiségében – a hatóság vagy a bíróság jelen lévő tagjának vagy ügyviteli alkalmazottjának ellenőrzése mellett – az ügyfélfogadási időben kerül sor. Az iratot a hatóság vagy a bíróság épületéből kivinni nem lehet, a hatóság vezetője, illetőleg a bíróság elnöke engedélyezheti az iratmásolásnak az ügyfélfogadási időn túli időpontban történő elvégzését.

A másolatért – ha az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény másként nem rendelkezik – a törvény mellékletének IV. címében meghatározott összegű illetéket kell megfizetni, amely 100 forint/oldal. Ezt illetékbélyegben kell leróni.

Az iratokat – ahogyan  az már manapság elvárható és ahol a technikai feltételek megvannak, pl. a Fővárosi Törvényszéken – elektronikusan is meg lehet igényelni. Az iratmásolat elektronikus megrendeléséhez internet kapcsolat mellett két feltétel teljesülése szükséges. A megrendelőnek „ügyfélkapus” hozzáféréssel kell rendelkeznie, valamint arra a számítógépre, melyről a megrendelést küldi, telepítenie kell az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) – keretprogramot és az „OBHGEPI_obh_gepi_ftb_irat.jar” nevű elektronikus nyomtatványt. Ez a Fővárosi Törvényszék honlapján érhető el. A megrendelés sikeres teljesítéséhez szükséges a megrendelni kívánt iratok pontos beazonosítása a nyomtatvány mellékletében feltüntetett valamennyi azonosító adat kitöltésével.