Az államtitkári expozé szerint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások adminisztratív és anyagi terheinek csökkentéséhez, valamint versenyképességük növeléséhez járul hozzá az a kedden tárgyalt javaslat, amely ipar- és kereskedelemszabályozási, illetve jogharmonizációs céllal módosít egyes törvényeket.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szerint a javaslat célja, hogy a magyar vállalkozások számára olyan szabályozási környezetet teremtsen, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. A kormány jövőképe ugyanis az, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, ehhez pedig elengedhetetlen a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, támogatása.
Elmondta: a javaslat módosítja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosítását, egyrészt egy új uniós irányelv átültetése, másrészt egy kötelezettségszegégi eljárásban vállalt módosítást elfogadása miatt. Pontosítják a határon átnyúló szolgáltatás meghatározását, így egyértelművé válik, hogy ebben az esetben a hazai szervek előzetes ellenőrzése kizárólag közegészségügyi, közbiztonsági vonatkozású szakma esetében lehetséges.
Az államtitkár közölte: a módosítás alapján új szabályozott szakma csak akkor vezethető be, ha a szükségesség és arányosság követelményei teljesülnek. Az államtitkár szerint ez munkaerőpiaci és a versenyképességi szempontból is előnyös, mert kevesebb lesz a „szabályozás jellegű korlátozások száma” a szabályozott szakmák területén.
Kitért arra is: a javaslat pontosítja a nemzetközi és uniós kötelezettségekből fakadó hatósági adatszolgáltatási rendelkezéseket. Az államtitkár elmondta: a haditechnikai termékek gyártásának és haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvény módosítása pontosítja a hadiipari és haditechnikai termékek meghatározását, egyértelművé téve, hogy csak azok a termékek tartoznak ide, amelyeket a vonatkozó kormányrendelet felsorol. Hozzátette: aránytalan korlátozás, hogy a törvény jelenleg a tevékenységi engedély kiadását előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzéshez köti, ezért ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezik.
Közlése szerint a kereskedelemről szóló törvény módosításával a nemesfém forgalmazáson túlmenően, a nemesfém felvásárlás tevékenysége is szabályozottá válik, így csökken a pénzmosás esélye.
A javaslat hozzájárul a mikro-, kis- és közepes vállalkozások adminisztratív és anyagi terheinek csökkentéséhez, versenyképességük növeléséhez – összegzett az államtitkár.
Böröcz László, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelt: a javaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, hiszen legfőbb céljai között szerepel egyebek között a pénzmosás elleni hatékonyabb fellépés, a bürokrácia csökkentése, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítása, és a gazdasági versenyképesség növelése.
Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka, arról beszélt: az államtitkári expozéban foglaltakkal ellentétben nem lát koherenciát a hét jogszabályt módosító javaslatban, és azt sem tartja megalapozottnak, hogy ezek a módosítások a kis-és közepes vállalkozások további fejlődését szolgálják.
Hozzátette: nem látja, hogy a nemesfém felvásárlásra vagy haditechnikai gyártásra vonatkozó szabályok módosítása mennyiben segítik a kkv-k sokaságát. A javaslatot salátatörvénynek nevezve hangsúlyozta: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos uniós irányelv ügyében az lesz érdekes, hogy ezt Ausztriában vagy Németországban hogyan ültetik majd át, és milyen feltételekkel tudnak majd a magyarok ott dolgozni.
(Forrás: MTI, fotó: Szigetváry Zsolt)
