Az Európai Bizottság hétfőn új rendeletet fogadott el az új élelmiszerekre vonatkozóan.
Az új rendelet célja jobb feltételeket teremteni azon vállalkozások számára, amelyek új és innovatív élelmiszereket szeretnének az uniós piacra bevezetni, fenntartva ezzel egy időben az európai élelmiszerbiztonság magas szintjét. Az Európai Bizottság a legfontosabb tudnivalókat „kérdés–válasz” formában foglalta össze.
– Mit nevezünk új élelmiszernek?
– Új élelmiszernek nevezzük azokat az élelmiszereket, amelyeket 1997 májusáig (amikor az első, ezzel kapcsolatos jogszabályok életbe léptek) az EU területén nem fogyasztottak számottevő mennyiségben. Ezek lehetnek újonnan kifejlesztett, innovatív élelmiszerek, új technológiák és feldolgozási eljárások felhasználásával gyártott élelmiszerek, illetve hagyományosan az EU-n kívül fogyasztott ételek. Nemrégiben engedélyezett új élelmiszerek például a Buglossoides arvensis magjából nyert olaj, a repcemagfehérje és a koriandermag-olaj.
– Engedélyezettek-e az új élelmiszerek az EU területén?
– 1997 és 2014 között körülbelül 170 (vagyis évente 7-10) engedélyezési kérelem érkezett az Unió területéről. Eddig körülbelül 90 új élelmiszer felhasználását engedélyezték.
Az engedélyezett új élelmiszerek között vannak olyan termékek, amelyeket az EU-n kívül hagyományosan fogyasztanak, például az Omega-3 zsírsavakban gazdag aztékzsályamag, valamint a legújabb technológiai fejlesztéseket felhasználó gyártási eljárással készült élelmiszerek, például a Bacteroides xylanisolvens (DSM 23964) felhasználásával savanyított, hőkezelt tejtermékek. További ilyen élelmiszerek például a salatrim (egy csökkentett energiatartalmú zsír), a DHA-ban (dokozahexénsav) gazdag mikroalgaolaj vagy a nagy nyomáson előállított gyümölcslé (ez utóbbi jó példa az újfajta gyártási eljárással készített élelmiszerre). Az engedélyezett új élelmiszerek teljes listája megtekinthető itt.
– Miért döntött úgy a bizottság, hogy felülvizsgálja az új élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályokat?
– A ma is érvényben lévő szabályok közel húsz éve születtek. Azóta a technológia és a tudomány is jelentős fejlődésen ment keresztül. Ezért annak érdekében, hogy a jelenlegi (átlagosan három és fél éves) engedélyezési eljárás gyorsabb legyen, az uniós szabályokat meg kellett újítani. A bizottság már 2008-ban javasolta a felülvizsgálatot, de a tanács és az Európai Parlament akkor nem jutottak egyetértésre.
– Melyek a legfontosabb változások?
– Az új rendelet növeli az engedélyezési eljárás hatékonyságát, elősegíti, hogy a biztonságos és innovatív élelmiszerek gyorsabban jussanak el a piacra, elhárítja a kereskedelem előtt álló felesleges akadályokat, miközben folyamatosan garantálja a magas szintű élelmiszer-biztonságot.
Központi engedélyezési rendszert hoz létre, amely leegyszerűsíti és meggyorsítja az engedélyezési eljárást, valamint nagyobb biztonságot nyújt az engedélyezési kérelmet benyújtók számára.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) végzi el a tudományos kockázatértékelést, míg a bizottság kezeli majd az egyes pályázók dokumentumait, és tesz javaslatot az új élelmiszer engedélyezésére, amennyiben az biztonságos.
Az olyan, nem EU-tagországokból érkező hagyományos élelmiszerek kereskedelmének megkönnyítése érdekében, amelyek az unióban új élelmiszernek számítanak, az új rendelet bevezet egy, az EU-ban eddig nem fogyasztott élelmiszerekre vonatkozó értékelési eljárást. Amennyiben a kérdéses hagyományos élelmiszerről történelmi adatokkal bizonyítható, hogy biztonságos, és sem az EU-tagállamok, sem az EFSA nem emelnek ellene biztonsági szempontból kifogást, úgy az ilyen hagyományos élelmiszerek előzetes értesítéssel forgalomba hozhatók.
Az új rendelet kitér adatvédelmi előírásokra is. Eszerint a friss tudományos bizonyítékokat és a szellemi tulajdont képező adatokat másik kérelemhez csak öt évvel az új élelmiszer engedélyezése után lehet ismételten felhasználni.
– Melyek az engedélyezés feltételei?
– Új élelmiszert csak akkor lehet az EU-ban felhasználni, ha nem jelent veszélyt a lakosság egészségére nézve; ha táplálkozási szempontból nem kedvezőtlenebb a fogyasztása, mint az általa helyettesített hasonló élelmiszernek, és ha nem vezeti félre a fogyasztót. Az új élelmiszereket felhasználás előtt tudományos értékelésnek kell alávetni biztonságosságuk garantálása érdekében. Az engedélyben szerepelnek a felhasználás feltételei, a megnevezés (élelmiszer/élelmiszer-alapanyag), illetve a címkézési előírások.
– El kell-e látni címkével az új élelmiszereket?
– További előírások válhatnak szükségessé az új élelmiszerek címkézése esetében a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében, azaz például figyelmeztetések, hogy az új élelmiszerek fogyasztása bizonyos veszélyeztetett csoportok számára nem ajánlott. A címkén szerepelnie kell az élelmiszer nevének, illetve ahol szükséges, a felhasználási feltételeknek. Minden tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állításnak összhangban kell lennie az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelettel.
– Mik azok a nanoanyagok és milyen feltételekkel lehet azokat élelmiszerekben felhasználni?
– A nanoanyag olyan anyag, amelyet atomjai vagy molekulái szintjén manipuláltak. Az új rendelet kimondja, hogy az új jogszabályokban definiált mesterséges nanoanyagokat alá kell vetni az új élelmiszer-engedélyezési eljárástnak mielőtt élelmiszerekben felhasználásra kerülnének. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság fogja megvizsgálni, hogy biztonságosak-e. A kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy a legfrissebb tesztelési eljárásokat végezték el a kérelmükben szereplő mesterséges nanoanyagokon.
– Az új rendelet a rovarokra is vonatkozik?
– A rovarokat már most is sok helyütt fogyasztják a világon. Az EU-ban a rovarok állatokból izolált összetevőknek, tehát új élelmiszernek számítanak. A rovarok testrészei (láb, szárny, fej stb.) szintén e meghatározás alá esnek.
Az új jogszabály szerint az egész állatok, például az egész rovarok is az új élelmiszerek közé tartoznak, amennyiben 1997. május 15. (a rendelet határideje) előtt az EU területén nem fogyasztották őket számottevő mennyiségben.
– Vannak-e jelenleg folyamatban levő kérelmek, és ezeket befolyásolja-e az új szabályozás?
– Az elmúlt években évente körülbelül 7–10 új élelmiszer-engedélyezési kérelem érkezett az EU különböző országaiból. Vannak a tagállamok által jelenleg is vizsgált kérelmek, mint például az Ecklonia cava florotannin, a xylo-oligoszacharid, vagy az Terminalia ferdinandiana EXELL (kakaduszilva) száraz, porlasztott kivonata. Az új rendelet érvénybe lépéséig el nem bírált kérelmekre az új rendelet fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy e kérelmek ügyét a bizottság fogja lezárni.
– A tagállamok a közös szabályozástól függetlenül önállóan is engedélyezhetnek vagy betilthatnak új élelmiszereket?
– Nem. Az új élelmiszerekre vonatkozó rendelet harmonizált intézkedéseket ír elő az új élelmiszerek engedélyezésével kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy ha engedélyezik egy új élelmiszer kereskedelmi forgalomba bocsátását, akkor az onnantól fogva bármely tagállamban árulható. Ugyanakkor a tagállamok az általános élelmiszerjogban foglalt biztosítékok alapján felfüggeszthetik vagy átmenetileg korlátozhatják bármely új élelmiszer kereskedelmét és használatát, ha úgy gondolják, hogy az egészségügyi kockázatot jelent. A tagállami hatóságok kötelesek tájékoztatni a bizottságot, amely ezt követően vizsgálatot indít a tagállam védekezési intézkedésével kapcsolatban. Amennyiben egy élelmiszerről kiderül, hogy kockázatos a fogyasztók számára, a bizottság azonnali hatállyal felfüggesztheti a forgalombahozatali engedélyét.
– Hatással lesz-e az új rendelet az élelmiszerágazat innovációs képességére?
– Az új rendelet célja, hogy lerövidítse, egyszerűsítse és hatékonyabbá tegye az új élelmiszerekre vonatkozó engedélyezési eljárást, hogy az innovatív és biztonságosan fogyasztható élelmiszerek minél hamarabb a piacra kerülhessenek. Emellett az adatvédelmi előírások az új, innovatív termékeket gyártó vállalatok érdekeit fogják védeni, ami hozzájárul az innováció elősegítéséhez az élelmiszerágazatban.
– Mi történik ezután?
– A megállapodást követően az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia a rendeletet, mielőtt azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.
– Mikor lépnek hatályba az új szabályok?
– Az új szabályok az új rendelet hatálybalépésétől számított két év múlva (2017 vége felé) lépnek életbe.