Júliustól élesben is elindul az online számlázás rendszere Magyarországon. A rendelettervezet azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, miközben a számlázó programokat a vártnál komplexebb technikai specifikációnak kell megfeleltetni. Sürgeti az idő a vállalkozásokat, akiknek az új rendszerrel ráadásul a számlakibocsátást követő azonnali adóellenőrzésre is fel kell készülniük.
Közzétette a harmadik, egyben az utolsó módosítási csomagot is a Nemzetgazdasági Minisztérium az online számlázás rendszerének kiépítéséről. A rendelet legkorábban mégis csak áprilisban jelenhet meg, hiszen a tervezetet egy bejelentési eljárás keretében még az Európai Unió bizottságának is el kell fogadnia.
A korábban ismert terveknél is jóval bonyolultabb – az októberben közzétett 200 oldalas technikai specifikációkon felül további 400 oldalas műszaki feltételeknek kell megfeleltetni az online számlázó rendszereket, miközben a rendelet még mindig nem végleges. Ez jelentős kockázatot és koncentrált IT kapacitást követel meg a hazai cégektől, akik közül többen nem is tudják elkezdeni a belső fejlesztéseket a végleges rendelet hiányában – hívta fel rá a figyelmet Molnár Péter, az EY szenior menedzsere.
A szakember szerint ugyanakkor nem csak a komplex technikai specifikáció jelenthet nehézségeket a cégek számára. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanis eltörölték a 24 órás határidőt, így a cégeknek a számlakiállítást követően azonnal adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé, míg Spanyolországban – ahol szintén hasonló rendszer működik – ugyanerre négy teljes munkanapja van a vállalatoknak.
A tervezet szerint hasonlóan rövid ideje van a cégeknek korrigálni az esetleges hibákat. Vállalati üzemzavar – például áramkimaradás esetén mindössze 48 óra áll rendelkezésre, hogy pótolják az adatszolgáltatást. Amennyiben ezt nem tudják megtenni, manuálisan kell bevinniük az adatokat, ami jelentős adminisztrációs terhet jelenthet.
Az online számlázás rendszere 2018. július 1-től indul élesben. Akkor a be nem jelentett vagy hibásan bejelentett számlák után a NAV akár számlánként 500 ezer forintos bírságot is kiszabhat a cégekre. A vállalatvezetőknek tehát mérlegelniük kell, hogy elegendő belső erőforrás áll-e a rendelkezésükre, hogy maradéktalanul megfeleljenek a szigorú feltételeknek vagy szükségük van külső tanácsadó, szakember bevonására az átálláshoz.
A szakember szerint ugyanakkor, ahogy a gazdaság, úgy a cégek is sokat nyerhetnek az online számlázás bevezetésével. Az online számlázás az ekáer bevezetése után a legjelentősebb gazdaságfehérítő lépés lehet, amely sikere esetén alkalmas lehet rá, hogy minden számlára kiterjesszék, így az adóhatóság maga készíthesse el az adott társaság áfa-bevallását. A rendszer ráadásul már az indulásától kiválthatja a belföldi összesítő jelentést, megkímélve attól a cégeket, hogy párhuzamosan két rendszert kelljen fenntartaniuk.