A bérleti díjak nem vagy kis mértékben csökkentek 2017 első félévében tavalyhoz képest, mégis többet fizet ma egy diák, mint 2016-ban. Idén ugyanis a korábbinál nagyobb lakásokat bérelnek, így a havi díj is magasabb. Budapesten négyzetméterenként 1700 -2700 forint, a vidéki nagyvárosokban 950-1700 forint az átlagos havi bérleti díj.
Július második felében teszik közzé a felvételi pontszámokat, amikor is több tízezer leendő egyetemista és főiskolás indul neki, hogy albérletet keressen szeptembertől. A felvi.hu adatai szerint összesen 105 868 fő nyújtott be érvényes jelentkezést a magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések valamelyikére, kétharmaduk nappali képzésre jelentkezett. A felvételt nyertek aránya az elmúlt évtizedekben átlagosan 77 százalék volt, így bőven lesz kereslet albérletek iránt a leendő első évesek részéről – foglalja össze az Otthon Centrum albérleti elemzésben.
A legnagyobb érdeklődés Budapesten, Győrben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon várható a diák-albérletek iránt, de a nagy régióközpontok mellett Kecskemét, Eger, Dunaújváros, Veszprém, Szombathely albérleti piacán is markánsan érezhető a felsőoktatási intézmények diákjainak jelenléte. Ráadásul az ipari beruházásoknak köszönhetően éppen ezekben a városokban jelentős a munkavállalási céllal beköltözők száma is, akik rövidtávon szintén lakást bérelnek, és csak később próbálnak saját ingatlanhoz jutni. Nem véletlen, hogy egyre több megyei jogú városban tapasztalható a befektetési célú vásárlások növekedése, mivel stabil a kereslet az albérletek iránt és 12-20 milliós befektetéssel 4-6 százalék körüli hozam érhető el.
Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a hallgatók elsősorban az egyetemi campusoktól maximum negyedóra – húsz perc távolságra lévő városrészekben keresnek albérletet. Budapesten kiemelten népszerű a IX. és XI. kerület, de keresett a VI., VII., VIII. kerület Nagykörúton kívüli része, a XIV. kerület és a III. kerület belső része is.
Budán a XI. kerületben, a VI, VII., VIII. és IX. kerületben mélyen a zsebébe kell nyúlni a szülőknek, ha önálló lakást szeretnének egyetemista vagy főiskolás gyermeküknek, mivel ezekben a kerületekben 80 ezer forinttól találnak kibérelhető garzonlakásokat. Ezek jellemzően jó állapotúak, 18-40 négyzetméter alapterületűek, a fajlagos áruk 1300-tól 4200 forintig szór, havonta és négyzetméterenként számolva. Az egyetemek közvetlen közelében azonban ennél is magasabb, 90-110 ezer forintos havi bérleti díjak jellemzők.
Többet fizetünk, mert nagyobb lakást bérlünk
Az Otthon Centrum adatai alapján az idei év első hat hónapjában az átlagos fajlagos (egy négyzetméterre vetített) albérleti díjak stagnáltak, vagy kis mértékben csökkentek a tavalyi év átlagához képest, ennek ellenére a havonta fizetendő díj akár 10-30 százalékkal emelkedett. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője rávilágít, hogy a látszólagos ellentmondást a bérbe vett lakások átlagos alapterületének növekedése okozza.
Úgy tűnik, hogy fajlagosan kicsit olcsóbban, de a korábbinál nagyobb lakásokat bérelünk, így összességében a lakásért kifizetett havi bérleti díj magasabb, mint tavaly. Budapesten a havonta, négyzetméterenként fizetendő átlagos bérleti díj 1700-2700 forint, a vidéki nagyvárosokban 950-1700 forint, a panelek Budapesten 100-200 forinttal olcsóbbak, vidéken a különbség elenyésző. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az albérleti díjon felül, a lakás adottságai és a bérlő fogyasztásától függően, további 25-50 ezer forint rezsivel is számolni kell.
Sok jó ember kis helyen is elfér… és olcsóbb is
Egy garzon teljes költségéhez képest, amelyen egy, esetleg két hallgató osztozik, jóval kedvezőbb, ha egy nagy lakást bérelnek többen: 100-120 négyzetméteren akár 4-5 fő is kényelmesen osztozhat, igaz a konyhát és a fürdőszobát közösen használják. Az egy főre eső költség viszont egy önállóan bérelt garzonénak fele-kétharmada.
Fejenként 30-40 ezer forinttal kalkulálva, egy négy fős társaság 120-160 ezer forintért a XIII. kerület kedvelt részén, a VIII. kerületben a Palota negyedben és a Corvin negyed közelében, sőt még a VI. kerületi diplomata negyedében is kifoghat 2-3 szobás lakást, de ebben a kategóriában a legtöbb ingatlant a belvárostól kissé távolabb pl. Óbudán, Kelenföldön vagy Gazdagréten, illetve a pesti oldalon, Újpesten vagy Kőbányán adják bérbe.
Hasonló árkategóriában a III., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben panellakásokat bérelhetünk: az idei év első hat hónapjának adatai alapján 120-150 ezer forintot kell ezekért a jellemzően két-két és fél szobás lakásokért fizetni, igaz ezekben a szobák alapterülete átlagosan egy kicsivel kisebb, mint a hagyományos építésű századfordulós, vagy két világháború között épült társasházi lakásoké.
Vidéken is hasonló a helyzet, a régióközpontokban és az egyetemvárosokban, például Debrecenben vagy Győrben havi 1600-1800 forintos négyzetméterár körül van a bérleti díjak átlaga, érdekes módon nincs lényegi különbség a tégla és panel-lakások között, ami számít, az a városon belül elhelyezkedés. Miskolcon ennél kedvezőbb, 1000-1200 forint körül havonta és négyzetméterenként már van albérleti lehetőség. A drágulás egyértelmű, két-három évvel ezelőtt a fajlagos bérleti díj átlagértéke 3-400 forinttal alacsonyabb volt, mint a 2017 első féléve során regisztrált, egy négyzetméterre vetített átlagos havi bérlet díj.
Az 2017. első féléves adatok azt mutatják, hogy 40-50 ezer forintért Pécsett, Kecskeméten, Dunaújvárosban és Miskolcon is lehetett albérletet találni. Jellemzően egy-másfél szobás, 37-54 négyzetméteres, közepes vagy jó állapotú panellakásokat lehet ilyen áron bérelni. 70 és 100 ezer forint havi bérleti díjsávban Szombathelyen, Kecskeméten, Székesfehérváron vagy Pécsett belvárosi, tégla építésű társasházi lakás is bérelhető. Ezért a pénzért másféltől 3 szobásig terjed a kínálat, az alapterület jellemzően 46-80 négyzetméter, általában jó vagy felújított állapotúak – két-három felé osztva, rezsivel együtt körülbelül 35 ezer forinttól indul a havonta lakhatásra költendő összeg.
A diákok legalább alapszinten bútorozott ingatlant keresnek és az sem igaz, hogy számukra a lelakott ingatlan is megfelelő – különösen az elsősök esetében nem a diák, hanem a szülő választ albérletet és egyáltalán nem előnyös, ha az ingatlan látványosan nincs rendben tartva. A jellemző bérleti időszak egy év, mert nagyon sokan nem tudják vagy akarják finanszírozni a nyári hónapokat. Ebben azonban változás érzékelhető: ha kifejezetten jó adottságú a lakás, esetleg többen laknak együtt, akkor hajlamosak akár több évre is szerződni. Nem ritka az a helyzet sem, amikor a bérlő és a bérbeadó elégedett egymással és bár a nyári időszakra kiköltöznek a diákok, szeptembertől visszatérnek ugyanabba az albérletbe.
