Így változhat az adózás 2017-ben: hosszú a lista

Számos jelentős változást hoz az Országgyűlésnek nemrég benyújtott 2017-es adócsomag. A Mazars szakemberei csokorba szedték a legfontosabb javaslatokat.

A jövőre hatályba lépő törvényváltozásokról a tavalyihoz hasonlóan már tavasszal szavazhat az Országgyűlés. A korai törvénykezés lehetőséget teremthet a megfelelő felkészülésre is, ami szükséges is, tekintettel arra, hogy több jelentős változás várható 2017-től, kiemelendő a számlázó programok valós idejű adatszolgáltatási kötelezettsége vagy éppen a reklámadós változások. A Mazars szakemberei legfrissebb hírlevelükben az adózást érintő legfontosabb javaslatokat szedték csokorba, de felhívják a figyelmet, hogy az adócsomag mellett teljesen új Jövedéki adó törvény, valamint jelentős, a Számviteli törvényt és könyvvizsgálati szabályokat érintő változások is várhatóak.

Személyi jövedelemadó (szja)

• A korábbi terveknek megfelelően 2017. január 1-től 2 gyermekesek esetén az érvényesíthető Szja kedvezmény gyermekenként havi 15.000, azaz összesen havi 30 000 forintra nő.
• Változik a hazautazásra és a munkahely lakóhely közötti utazás költségtérítéseként adómentesen adható összeg: 9 forint/km-ről 15 forint/km-re emelkedik.
• Bevezeti a törvény az adómentesen adható juttatások körébe a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatást. Adómentesen adható a minimálbér 15–40 százalékáig, attól függően, hogy a foglalkoztatás mennyi ideje áll fenn.
• Meghatározott feltételek mellett távmunka esetén is biztosítható munkába járás címén adómentes térítés.
• Az egyes meghatározott juttatások közé beemelésre kerül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak felé célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak. Ezzel kissé bővítik a cafeteriában adható juttatások körét.
• Bővül az eddig használatos osztalék fogalom is, felvéve a definícióba az alternatív befektetési jegyek hozamát is.
• A családi kedvezmény érvényesítésénél mind a magánszemély, mind a munkáltató adminisztrációs kötelezettségein csökkenteni kívánnak azzal, hogy a gyermek születésekor nem kell új nyilatkozatot tenni olyan esetben, ha a magzatra tekintettel a várandósság időszakában már érvényesítettek családi kedvezményt.
• A családi kedvezményhez kapcsolódóan egyértelműsítik, hogy a kedvezmény összegének megállapításánál a felsőoktatási intézményben tanuló gyermekek is figyelembe vehetők eltartottként.
• További könnyítés, hogy a házastársak között megosztott kedvezmény érvényesítésénél az adóelőleg-nyilatkozatnak nem kell tartalmaznia a munkáltató(k) tudomásulvételét igazoló kijelentését.
• A fenti adminisztratív könnyítésekkel ellentétben szigorítani kívánnak a bejelentési kötelezettségen az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek tekintetében, melynek keretében a befektetési szolgáltatóknak éves adatszolgáltatást kell teljesíteniük az adóhatóság felé.

Szociális hozzájárulási adó (szocho)

• A külföldi kifizető által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állam-polgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállaló részére juttatott bevétel abban az esetben mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő- kölcsönzés keretében történik és a munkavégzés nem haladja meg a két évet, továbbá az előző belföldi munkavégzést befejezésétől számítva 3 év eltelt. A kiküldetés meghosszabbítása esetén a kiküldetés megkezdésétől számított második év végétől áll fenn a biztosítási illetve, a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
• Lehetővé válik a gyermekvállalást segítő intézkedések kapcsán, hogy az arra jogosult személyek egyidejűleg akár több jogcímen is ellátásban részesüljenek.
• Ha a kifizető nem tudta igénybe venni a társasági adóalap-kedvezményt a saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységgel kapcsolatban, akkor a szociális hozzájárulási adóból vonhatja le a kedvezményt, az adó 50 százalékos mértékéig. Az adókedvezményre vonatkozó részletes feltételekről is rendelkezik a javaslat.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

• A kisadózó vállalkozásoknál jelentős módosítás lesz, hogy a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege nem lesz része a vállalkozás bevételének, így nem fog beleszámítani a 6 millió forintos bevételi értékhatárba. Az új módosítás 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.
• Mentesítik a tételes adó megfizetése alól a kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat, azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek, így nem kell feleslegesen fizetniük a 25 000 forint összegű tételes adót, annak ellenére, hogy nem tudják ellátni a tevékenységüket.

Társasági adó (tao)

• A Tao. tv. egyik alapelve pontosításra kerül: kimondja a törvény, hogy ha a jogügylet fő célja adóelőny elérése, akkor adóelőny nem érvényesíthető.
• Az új szabályok szerint kizárólag jogdíjra jogosító immateriális jószág alapján vehető igénybe adóalap-kedvezmény, erre tekintettel módosul a bejelentett immateriális jószág fogalma.
• A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatban a törvény most már összhangba kerül az Európai Bizottság gyakorlatával is. Ennek megfelelően a szabályozás részleteiben is módosításra kerül.
• Új adóalap-csökkentő tétel az Szja. tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás és a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.
• A visszaélések megakadályozása érdekében, az adózó akkor érvényesítheti a 20 százalékos csökkentő tételt kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés esetén, ha az adóbevallással egyidejűleg adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozásról és a követelés behajthatatlanná válását megalapozó, valós gazdasági okokról.
• A műemlék karbantartásának költsége a jövőben adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető, ezzel a költség kétszeresen elszámolható (egyszer költségként és egyszer adóalap csökkentő tételként), az adózás előtti eredmény legfeljebb 50 százalékig. További feltétel, hogy a karbantartásra ne hatósági kötelezés alapján kerüljön sor.
• A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek fog számítani a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerült adóévi költség, ráfordítás.
• Az adókijátszás megakadályozása érdekében adóhalasztásra jogosító kedvezményezett ügylet kapcsán a szerzett részesedést a kapcsolt vállalkozási körön belül kell tartani addig, amíg a halasztott adó megfizetésre kerül. Továbbá kedvezményezett átalakulás során a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.
• A transzferár miatti csökkentő tétel alkalmazása esetén a csökkentés feltétele, hogy a kapcsolt fél nyilatkozzon arról, hogy az alkalmazott ár és szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adó megállapításakor.
• Transzferár dokumentációval kapcsolatos adminisztrációs könnyebbség, hogy a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti olyan ügyletek mentesülnek a transzferár dokumentációs kötelezettség alól, amikor a telephelynek nemzetközi szerződés rendelkezései alapján ezen ügyletre tekintettel nem keletkezik társasági adó fizetési kötelezettsége.
• Az adó sportcélú felajánlása kapcsán a sportszövetségek és a NAV közötti, korábbi papír alapú kapcsolatot elektronikus információcsere váltja fel.

Kisvállalati adó (kiva)

• A kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. Ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt, a kisvállalati adóalanyiság megszűnik.
• Változik az elhatárolt veszteség szabályozása.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

• A korábban is nevesített tételeken felül csökkenti az egyszerűsített vállalkozói adó alapját a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege is.

Általános forgalmi adó (áfa)

• 2017. január 1-től a baromfihús és a tojás értékesítésére alkalmazandó áfakulcs 27 százalékról 5 százalékra, a friss tej (ide nem értve az UHT és az ESL tejet) értékesítésére alkalmazandó áfakulcs 18 százalékról 5 százalékra csökken.
• 2017. január 1-től az internet-hozzáférési szolgáltatás áfa kulcsa 27 százalékról 18 százalékra csökken. Az átmeneti rendelkezés értelmében időszakos elszámolás keretében nyújtott szolgáltatás során a kedvezményes áfakulcs először azon szolgáltatások esetében alkalmazandó, melyek elszámolási időszaka, fizetésének esedékessége és a kapcsolódó számla/nyugta kibocsátásának dátuma is 2016. december 31-ét követő időpontra esik.
• 2017. január 1-től az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom is kedvezményes, 18 százalékos adókulcs alá esik. 2018. január 1-től a kedvezményes kulcs tovább csökken 5 százalékra.
• 2017. január 1-től a fordított adózás szabályai alá eső termékek köre kibővül a krómhulladékokkal és -törmelékekkel, valamint a vanádiumhulladékokkal és -törmelékekkel.
• 2017. január 1-től a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán, akkor is szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha az áthárított adó értéke eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. A Javaslat rögzíti, hogy az új rendelkezést még nem kell alkalmazni a 2016-ban kibocsátott, de 2017 évi teljesítési időpontot tartalmazó számlák esetében.
• A 100 000 forintot meghaladó áfatartalom esetében valós idejű adatszolgáltatás lép életbe (részletek az Art. fejezet címszó alatt).
• Az internet-hozzáférési szolgáltatás és az összes hasznos alapterület fogalmát definiálják.
• Norvégiával is lesz most már viszonosság áfa visszatérítésekre vonatkozóan. Norvég adóalanyok igénylései tekintetében a visszatérítést legkorábban a 2014-ben teljesített ügyletek tekintetében lehet igényelni kivételesen 2016. szeptember 30-ig.

Jövedéki adó

A kormány döntött az új jövedéki adóról szóló törvényjavaslat benyújtásáról is. Itt csak az adócsomag jövedéki adót érintő változásainak legfőbb jellemzőit kívánjuk kiemelni, hiszen az új módosítások a vállalkozásokon túl sok magánszemélyt fognak érinteni. A legjelentősebb változások 2016. szeptember 1-től a következőek lesznek:

• A dohánytermékek jövedéki adója jövőre három lépcsőben nő, amelyek közül az első már idén szeptemberben megtörténik.
• A gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adóját a világpiaci árhoz javasolja kötni a kormány. Ez azt jelenti, hogy ha a törvényben foglalt szint alá megy a Brent olajárfolyam, akkor az üzemanyagok adója automatikusan emelkedne. Ez a referencia árfolyam 40 vagy 50 dollár lehet, a jövedéki adó növekedés pedig a benzin esetében 5, a gázolajnál pedig 10 forint lenne az új modellben.
• A gázolaj adómértékének módosulásával párhuzamosan módosul a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszatérítés összege is.

Népegészségügyi termékadó (neta)

• A neta összegéből levonható egészségmegőrző programok költségeivel kapcsolatban kiterjesztésre került a fogalom meghatározás, miszerint nemcsak az ingyenes, hanem a legfeljebb 500 Forint térítés ellenében igénybe vehető egészségmegőrző programok költségei is levonhatóvá válnak a Neta összegéből (legfeljebb a neta 10 százalékának erejéig).
• Egyes alkoholos frissítőknek minősülő neta köteles termékek fogalom meghatározása további pontosításra kerül azzal a céllal, hogy az összetétel megváltoztatásával ezek a termékek ne kerülhessenek ki a neta köteles termékek köréből. Továbbra sem kell netát fizetni a gyümölcspárlatok után.

Reklámadó

• A reklám-közzétevő adóalanyok esetében kiemelt fókuszban vannak azok a közzétevők, akik az interneten teszik közzé a reklámokat, mert az ilyen közzétevők könnyen figyelmen kívül hagyják a reklámadó adókötelezettségüket, főleg, ha Magyarországon nem letelepedettek. Az új szabályok azonban előírják, hogy a reklámot közzétevő adóalany köteles bejelentkezni az adóhatósághoz az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, ha más adó alanyaként korábban még nem vették nyilvántartásba.
• A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett, 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. Ismételt mulasztás esetén az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát szabja ki. A bírság korlátlanul mérsékelhető, ha az adóalany az adóhatóság első felhívására eleget tesz bejelentkezési kötelezettségének.
• Amennyiben a reklám-közzétevő nem tesz eleget a megrendelő felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségének és nem szerepel az adóhatóság által vezetett nyilvántartásban, az adóhatóság az adózót felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet az adózónak az adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a felhívást követően az adózó 8 napon belül nem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság 500 ezer forint mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik a nyilatkozat kiadásának elmulasztásáról, az adóhatóság az adózót 10 millió forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. Minden további mulasztás az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosának megfizetését vonja maga után.
• Az adóalany terhére kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban maximalizálják.
• Amennyiben a reklám-közzétevő adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg. Az adóalany az adót megállapító határozat ellen 30 napon belül ellenbizonyítással élhet. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Helyi adók

• Korábbi kiskaput zár be az a mostani módosítás, amely szerint a jövőben az építményadó- és a telekadó mentesség az ingatlan-nyilvántartásban csak a tulajdonosként bejegyzett adóalanyt illeti meg.
• Pontosítják, milyen mezőgazdasági tevékenységet kell végezni a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telkek telekadó mentességéhez.
• A helyi iparűzési adó alapjának számításakor a jogdíj nem tartozik bele a nettó árbevételbe. Mivel a Tao. törvényben megváltozik a jogdíj fogalma, a Htv.-be is új jogdíj fogalom kerül bevezetésre. Átmeneti szabályok biztosítják majd, hogy 2021. június 30-ig terjedő üzleti évekre még a jelenleg hatályos szabályokkal azonos módon lehessen a jogdíjat levonni a nettó árbevételből.
• A K+F közvetlen költségének fogalmát hozzáigazítják a Tao. tv.-ben lévő fogalomhoz, tekintettel arra, hogy a fogalom meghatározás a Htv-ben eddig bővebb volt, és ezáltal többszörös levonhatóságot eredményezett.

Gépjárműadó

• Kiterjesztik a gépjárműadó kedvezményt a mozgáskorlátozott emberek mellett a fogyatékkal élő emberek vonatkozásában is.
• A már eddig is meglévő háziorvosi, házi gyermekorvosi cégautóadó mentesség mellé a cégautóadó mentességet kiterjesztik a fogorvosi, védőnői, és iskola-egészségügyi alapellátást végzők által üzemeltetett gépjárművekre is.
• Szintén kiskaput zárnak be azzal, hogy a tartós bérletre vonatkozó speciális szabályokat hatályon kívül helyezték. A gyakorlatban, mivel nem keletkezett cégautóadó kötelezettség akkor, ha magánszemélynek adtak tartós bérletbe gépjárműveket, sokszor előfordult, hogy a járműnyilvántartásba bejegyzett társaság az ügyvezetőjének tartós bérletbe adta a céges autót.

Különadók

• 2017. január 1-jétől a hitelintézetek pénzügyi szervezetek különadóját nem a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg alapján, hanem az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg alapján kell megállapítani.
• A különadó mértékével kapcsolatban kikerül a szabályozásból, hogy a különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegét.
• A befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó különadó-kötelezettséget a 2016-os évre kell először alkalmazni.
• A lakossági devizahitelek kivezetése és az új családpolitikai kedvezmények megteremtése miatt a hitelintézeti járadék fenntartása már nem indokolt, így ezek a rendelkezések 2017. január 1-jétől hatályukat vesztik.

Illetékek

• A törvény kibővíti a földművelési céllal vásárolt termőföld illetékmentességére vonatkozó szabályozást.
• Lehetőség lesz a megfizetett illetékek visszatérítésére, azoknak a cégeknek, amelyek a Ptk. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében végrehajtott tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg más változást is bejelentettek. Abban az esetben van lehetőség 7 a visszatérítésre, ha a cég a visszatérítésre irányuló kérelmet legkésőbb 2017. március 15-éig előterjeszti.
• A jövőben nem terheli sem illetékfizetési, sem bejelentési kötelezettség a háziorvosi praxisjog megszerzőjét továbbá a praxisjog az illetéktörvény alkalmazásában nem minősül vagyoni értékű jognak a továbbiakban.
• A módosítás egyértelművé teszi, hogy az adó-, a vám-, az illeték,- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolások is illetékmentességet élveznek.
• Vagyoni betétszerzésnél az illetékfizetési kötelezettség vizsgálatakor a kapcsoltsági viszonyt gazdálkodó szervezeteken túl kiterjesztik valamennyi személyre, ezzel adóelkerülésre teret adó kiskapukat zárnak be.
• Belekerül a törvénybe az is, hogy a lakáscélú állami támogatás (CSOK) felhasználásával történő használt lakásvásárláskor a lakáscsere esetén is csökkenthető az illetékalap.

Pénzügyi tranzakciós illeték

• A módosítás kiterjeszti a törvény hatályát a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre.
• A magánszemély egyéni vállalkozói és magánszemélyként használt bankszámlája között végrehajtott fizetési műveleteket nem terheli pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség.

EKÁER

• EKAER bejelentési kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát.
• A NAV EKAER ellenőrzéskor a fuvarozás eszközét egy esetlegesen kiszabott bírság megfizetéséig visszatarthatja. Ez leginkább külföldi fuvarozóknál és adóregisztrált társaságoknál bír nagyobb jelentőséggel, ugyanis nem tartják vissza a járművet, ha a bírságfizetésre kötelezett rendelkezik adószámmal, adóazonosító jellel, és székhelye, illetve lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van.

Adózás rendjéről szóló törvény (art)

• Mégsem egyszerűsödik az iparűzési adó adminisztrációja: nem lép ugyanis hatályba az a tavaly megszavazott rendelkezés, miszerint az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az állami adóhatósághoz is teljesítheti.
• A megbízható adózónak minősülő, nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében az áfa kiutalására nyitva álló határidő 30 napban kerül meghatározásra.
• A cégjogilag még létező, legális tevékenység végzésére jogosult, ám kiüresített cégeket a kockázatos adózói körbe fogják sorolni.
• Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezéseket (italautomaták, kávé és csokiautomaták) is bekötik a NAV-hoz. Ezeket a berendezéseket automata felügyeleti egységgel kell ellátni, és az ebben tárolt adatokról rendszeresen adatot kell majd szolgáltatni a NAV felé.
• Az adószám törlésére szóló határozat átvétele után visszaküldött KOCKERD kérdőívvel mentesülhet az adózó a törlés alól, amennyiben a kérdőívet a határozat jogerőre emelkedéséig visszaküldi.

2017-től jön a valós idejű adatszolgáltatás. Amellett, hogy az Art. eljárásjogilag is leköveti azt a változtatást, hogy az Áfa alanyok 100 000 Forintot elérő vagy meghaladó áthárított Áfát tartalmazó számlákról havi adatszolgáltatást teljesítenek, a kibővített adatszolgáltatási kötelezettség számla kibocsátói oldalon valós idejűvé válik. A számlázó programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. 2017. január 1-jétől ez még csak lehetőség, de 2017. július 1-jétől kötelező érvényű lesz minden Áfa alany gazdálkodóra. Ez az előírás a következő lépcső a teljesen automatikus adatszolgáltatás felé. Az új rendszer kiváltaná a jelenlegi belföldi összesítő jelentést. Mint tudjuk, 2016. január 1-től a számlázó programoknak rendelkezniük kell egy olyan funkcióval, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázó programból elektronikusan adatot kapjon. Ezt fejleszti tovább a mostani módosítás.

• Új ellenőrzéstípust vezetnek be a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megtörténtének megállapítására, valamint ennek alapján annak a megállapítására, hogy a feltételes adómegállapítás kötelező-e az adóhatóságra. Csak az ilyen tényállást megállapító ellenőrzések befejezését követően ellenőrizheti majd a NAV a feltételes adómegállapítással érintett adóbevallásokat.
• Az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetén a kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésével összefüggő szakértői véleményét is.
• Az adók módjára behajtandó 200 000 forintot nem meghaladó köztartozás esetén hatósági átutalási megbízást illetve munkabérletiltást foganatosíthat a NAV. A kiadott határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.
• Amennyiben a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása miatt kerülne sor az adószám törlésére, a társaság mentesülhet a törlés alól, ha teljesíti az előírást a határozat jogerőre emelkedéséig.
• A végrehajtáshoz való jog elévülési ideje 5 évről 4 évre csökken.

A hírlevélben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül – hangsúlyozzák a Mazars szakértői.