2016. január 1-jén száz gyermekre már 126 fő 65 éves és idősebb lakos jutott – olvasható a KSH által kiadott, a tavalyi folyamatokat összefoglaló elemzésben.
2016. január 1-jén Magyarország népességének lélekszáma 9 millió 823 ezer fő volt, 32,6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Kismértékben emelkedett a születések száma, jelentősen több házasságot kötöttek, csökkent a terhességmegszakítások száma és történelmi mélypontra süllyedt a csecsemőhalálozás. Ugyanakkor váratlan és számottevő emelkedés történt a halálozások számában, és a korábbi évek trendjétől eltérően nőtt a válások száma. A nemzetközi vándorlásból eredő többlet közel felére esett az előző évhez képest.
Az előzetes adatok szerint 2015-ben 91 700 gyermek született, 131 600 lakos hunyt el, a nemzetközi vándorlásból adódó többlet pedig 7300 főt tett ki.
Születések
A 2011. évi történelmi mélypontot jelentő mintegy 88 ezres születésszámot követően 2014-ben 91 510 gyermek jött világra, ami 3,2 százalékkal, több mint 2800 újszülöttel múlta felül az előző évit. 2015-ben a növekedés mértéke erősen lecsökkent, a születésszám mindössze 0,2 százalékkal, alig 200 fővel emelkedett. Ennek ellenére a 91 700 újszülött az elmúlt hat év legmagasabb születésszáma volt.
Halálozások
A halálozások száma hosszú idő óta folyamatosan meghaladta a 130 ezer főt, az utóbbi néhány évben viszont az ingadozások ellenére is alatta maradt. 2014-ben 126 308 fő hunyt el, ami a népesség öregedése ellenére az elmúlt négy évtized legalacsonyabb halálozását jelentette. 2015-ben jelentősen megemelkedett a halálozások száma, így ismét meghaladta a 130 ezer főt, és az előző évhez viszonyítva 4,2 százalékos, közel 5300 fős többlethalálozással járt együtt.
A csecsemőhalálozás csökkenő irányzata 2013-ban a korábbi években tapasztalt öt ezrelék alatti szintről ismét a fölé emelkedett. Az ezt követő két évben viszont a születésszám emelkedése mellett csökkent az egy év alatti elhunytak száma, így 2015-ben a csecsemőhalálozási arány 4,1 ezrelékre, az eddig mért legalacsonyabb szintre süllyedt.
Házasságkötések
A házassági mozgalom csökkenő irányzata az elmúlt években meg- állt, és bár lassú, de folyamatos növekedésbe ment át. A házasságkötések száma az ezredfordulót követő években alacsony szinten ingadozott, inkább stagnált, 2006 és 2010 között viszont jelentősen, ötödével visszaesett. Ezt követően indult meg egy emelkedő irányzat, ami 2015-ben újabb fordulatot vett, mivel a korábbi lassú emelkedést egy dinamikus növekedés követte. A 2015. évi 45 900 házasságkötés az előző évhez viszonyítva 18,4 százalékos növekedést, azaz 7120-szal több esküvőt jelentett, ami egyben az elmúlt közel másfél évtized legmagasabb száma volt.
Válások
A válások évenkénti száma az ezredforduló utáni évtizedben 24–25 ezer körül alakult, majd határozottan csökkenő irányzatot mutatott. 2014-ben – ötven év után először – 20 ezer alá csökkent a válások száma, a bíróságok ebben az évben 19 576 házasságot bontottak fel. 2015-ben 20 600-ra nőtt a válások száma, ami az előző évhez képest 5,2 százalékos, számszerűen mintegy ezerrel több házasság felbontását jelentette.
Népességfogyás, öregedés
A születésszám kismértékű emelkedése és a halálozások jelentős növekedése felgyorsította a népesség természetes fogyásának ütemét. A születések és halálozások negatív egyenlegeként 2015-ben 39 900 fő volt a népesség természetes fogyása, ez közel 15 százalékkal, mintegy 5100 fővel volt magasabb a 2014. évinél. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege csak mérsékelte a természetes fogyásból adódó népességszám-csökkenést, de megállítani azt nem tudta. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódott a már hosszabb idő óta tapasztalt szerkezeti változás. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0–14 éves gyermekkorú népességét, 2005 óta viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen vannak, mint a gyermekkorúak. 2016. január 1-jén száz gyermekre már 126 fő 65 éves és idősebb lakos jutott.
További részletek a KSH „Népmozgalom, 2015” című kiadványában.
