Az Európai Unió 25–64 éves polgárainak háromnegyede jónak vagy nagyon jónak ítéli saját egészségi állapotát, valamivel kevesebb mint 20 százalékuk megfelelőnek tartja, az állapotukat rossznak vagy nagyon rossznak ítélők aránya pedig 7 százalék alatti – derül ki az Eurostat jelentéséből. A magyar mutatók eltérnek az átlagtól.

A 2014-es felmérés szerint – amelyről az unió statisztikai hivatala az április 7-i Egészségügyi Világnap alkalmából számolt be – a görögök körében a legmagasabb (84,6 százalék) azoknak a 25–64 éveseknek az aránya, akik egészségüket jónak vagy nagyon jónak ítélik meg. 80 százalék fölötti aránnyal még öt ország dicsekedhet: Írország (84,2 százalék), Svédország (82,9 százalék), Ciprus (82,7 százalék), Málta (82,6 százalék) és Hollandia (80,1 százalék).

A 25–64 éves magyaroknak mindössze 63,1 százaléka tekintette egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak, 25,4 százalék „megfelelőnek”, 11,4 százalék viszont a „rossz” vagy a „nagyon rossz” választ adta. Az utóbbi a második legszomorúbb uniós mutató: csupán Horvátországban volt magasabb a saját egészségi állapotukat rossznak vagy nagyon rossznak ítélők aránya (13,4 százalék).

Az egészségi állapot megítélése és az iskolai végzettség között az Eurostat adatai szerint szoros az összefüggés. A magasabb végzettségűek körében általában jóval nagyobb azoknak az aránya, akik egészségi állapotukat jónak vagy nagyon jónak ítélik. Ez a legerőteljesebben Lengyelországban mutatkozik meg, ahol az alapfokú végzettségű 25–64 éveseknek mindössze 38,6 százaléka elégedett a saját egészségi állapotával, míg a felsőfokú végzettségűek körében ugyanez az arány 83 százalék, ami 44,4 százalékpontos különbséget jelent. Ez az eltérés Horvátországban és Szlovéniában is meghaladja a 40 százalékpontot (42,8, illetve 42,4), míg Bulgáriában, Máltán, Spanyolországban és Görögországban kisebb, mint 20 százalékpont (rendre 17,7, 17,8, illetve 18,3 százalékpont). Uniós átlagban az alapfokú végzettségűeknek 61,3, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 85,0 százaléka ítélte saját egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak (23,7 százalékpontos eltérés).

Magyarországon az alapfokú végzettségűeknek 43,0, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 79,9 százaléka ítélte saját egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak, ami az uniós átlagot jóval meghaladó, 36,9 százalékpontos eltérést jelent.