A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) vállalati konjunktúravizsgálatából.
2016 októberében harmincnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb – legtöbb cégre kiterjedő – vállalati konjunktúravizsgálat. Az adatfelvétel 3185 cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. A válaszoló vállalatok mintája reprezentatívnak tekinthető gazdasági ág, régió és a foglalkoztatottak száma szerint.
A vizsgálat eredményei szerint a GVI Konjunktúramutató értéke az áprilisi +49 pontról 2016. októberre +48 pontra csökkent, amely a második legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik. Ennek az lehet az oka, hogy a beruházásokra, különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre, valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak. A Bizonytalansági Mutató értéke egy ponttal nőtt az áprilisi értékhez képest, jelenleg 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások körében gyakorlatilag nem változott a tendenciák megítélésének egyöntetűsége a legutóbbi adatfelvételhez képest.
Nemzetközi gazdasági környezet
Németország gazdasági teljesítménye jelentős hatással van a magyar cégek üzleti klímájára. Németország Magyarország kiemelkedő külgazdasági partnere, az Európai Unió meghatározó gazdasága. A német GDP alakulását illetően a müncheni Ifo Intézet előrejelzései szerint 2016-ban a gazdasági növekedés ütemének némi javulása várható (a 2015-ös 1,7 százalékos GDP növekedési ütemet 2016-ban 1,9 százalékos növekedés követheti). Ezzel szemben 2016-ra az euróövezet egészében az Ifo már visszaesést vár: a 2015-ös 2,0 százalékos ütem 2016-ban várhatóan 1,6 százalék lesz. Az előrejelzések szerint Németország esetében 2017-ben csökkenésre lehet számítani: csupán 1,4 százalékos GDP növekedési ütem várható, majd 2018-ban ismét javulásra (1,6 százalék) számítanak a kutatók. Az euróövezetben jövőre a GDP enyhe visszaesését jelezik előre: 1,5 százalékos bővülést várnak, ami – a prognózis szerint – 2018-ban stagnálni fog.
Hazai gazdasági környezet
A magyar gazdaság válságból való kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy Magyarországon a GDP szintje később érte el a válság előtti szintet, mint Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében (2. ábra). A másik fontos megfigyelés, ami az ábráról leolvasható, hogy miközben Magyarországon a GDP alig 3,3 százalékkal magasabb szinten áll a válság előtti (2008. I negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez a szám 26,7 százalék, Szlovákiában 15,4 százalék és Romániában 6,7 százalék. Ezen időszak alatt a lengyel, szlovák, cseh és román növekedési ütem is magasabb volt a magyarnál.
Konjunktúramutató és bizonytalansági mutató
A GVI Konjunktúramutató az áprilisi +49 pontról +48 pontra csökkent. Ez a vizsgálat történetének második legmagasabb értéke. A Bizonytalansági Mutató értéke egy ponttal nőtt, így 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a korábbiakhoz képest nem igazán változtak a különbségek a vállalkozások helyzetértékeléseit tekintve.
A Konjunktúramutató értéke az áprilisi adatfelvételhez képest az építőipar és a kereskedelem esetében romlott, míg az ipar és az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében javult. A legjelentősebb (8 pontos) csökkenés a kereskedelem (+47 pont) területén működő cégek körében következett be, az építőiparban (+37 pont) pedig 4 pontos romlás történt. Az ipar (+61 pont) esetében 2 pontos, az egyéb gazdasági szolgáltatások (+33 pont) esetében egy pontos növekedés látható.
A cégeket tulajdonszerkezetük alapján vizsgálva az állapítható meg, hogy nem történt jelentős változás az előző negyedévhez képest. A kizárólag magyar tulajdonú (+42 pont) és a tisztán külföldi tulajdonú (+66 pont) cégek esetében az áprilisi értékhez képest stagnált a Konjunktúramutató értéke, míg a részben külföldi tulajdonú cégek (+53 pont) esetében enyhe (egy pontos) csökkenés következett be.
Az exportáló vállalatok optimistábbak (a döntően külföldre termelők körében a mutató +64 pontot, az árbevételüket kisebb részt külföldön bonyolító cégek esetében pedig +47 pontot ért el), mint a kizárólag belpiacokra termelő cégek (körükben a mutató értéke +40 pont).
A cégek méretét tekintve látható, hogy a nagyobb vállalatok várakozásai kedvezőbbek: míg a Konjunktúramutató értéke a 9 főnél kisebb vállalatok körében +12 pont, addig a 10-49 fős kategóriában +36 pont, az 50-249 fős csoportban +52 pont, a legnagyobb, 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében pedig +63 pont.
A kedvező üzleti klímát leginkább tehát a külföldi tulajdonban lévő, exportáló és több, mint 250 főt foglalkoztató cégek jelzik – e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek.
A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll. Mindezek mellett az adatfelvétel során az üzleti klíma további lényeges indikátorait is felmértük (pl. munkaerő-kereslet, termelési szint). Az adatokból látható, hogy mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet kedvezőbben ítélik meg a vállalkozások, mint az előző negyedévben. Továbbá a jelenlegi jövedelmezőségi helyzet is javult az áprilisi eredményekhez képest. Azonban, ha a várakozásokat vizsgáljuk, akkor – az üzleti helyzet megítélésétől eltekintve – azt láthatjuk, hogy pesszimistábbak lettek a cégek az előző negyedévhez képest. A várható jövedelmezőség 2 ponttal esett vissza az előző félévhez képest. Az építési beruházás várható volumene az előző negyedéves kiugrás (15 pont) után 6 pontra esett vissza. A gépberuházások várható volumene 2014 áprilisa óta folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, 2016 áprilisban már 46 ponton állt, most 41 pontra esett vissza. A várható rendelési állomány almutatója 2014 októbere óta emelkedett a 2016. áprilisi csúcsig (ekkor 83 ponton állt), majd tavaly októberben 79 pontra csökkent.
