A szakértők többsége összességében pozitívnak tartja a társasági adó tervezett csökkentését. Azt is hozzátették azonban, hogy a közteher mérséklése inkább a nagyvállalatoknak kedvez – adott esetben a kis- és középvállalkozásokkal szemben. A magyar gazdaság versenyképességét pedig inkább a járulékok nagyobb arányú csökkentése javítaná.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy jövőre egységesen 9 százalék lesz a vállalati nyereségadó. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte: a lépés 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Szmicsek Sándor, a Mazars adótanácsadó cég adópartnere arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasági adó csökkentése elsősorban a nagy nyereséggel működő nagyvállalatoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke jelenleg 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalkozásoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem érzékelhető tehermérséklés.
Rést üt a költségvetésen az adócsökkentés
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 145 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést a kormány „kompenzálja”. Elképzelhetőnek tartotta például újabb speciális adó bevezetését, példaként a bankszektort említette. Megjegyezte, hogy a 200 milliárd forintos tartalék a jövő évi büdzsében ugyan valóban fedezetet nyújt a bevételkiesésre, de hangsúlyozta, hogy ekkora tartalékra szükség lesz, így a kiesését pótolni kell.
Szmicsek Sándor úgy vélte, hogy a mostani bejelentéssel még nincs vége az adóváltozásoknak. Hangsúlyozta, hogy az eddig bejelentett lépésekből a járulékcsökkentés, minimálbér emelés inkább a közhangulatot, semmint a versenyképességet javító döntés. Utóbbihoz ugyanis a munkára rakodó terhek érzékelhető mérséklésére lenne szükség – mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az a járulékcsökkentés, amelyet a vállalatoknak béremelésre kell fordítaniuk, nem javítja a versenyképességet, bár a fogyasztás bővülését elősegíti. Összességében azonban mindenképpen üdvözlendőek a változások, feltéve, hogy ezeket nem követik megszorítások – jegyezte meg.
Inkább a járulékterhet kellene jobban mérsékelni
Az adózási környezet a versenyképesség egyik fontos eleme, és így vonzóbb tereppé válik a vállalkozásoknak a magyar gazdaság. A vállalati nyereségadó csökkentésével a kormány mozgásteret ad a béremelési nyomással szembesülő cégeknek is – fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Úgy látja: a most bejelentett adócsökkentés és a korábban ismertetett 4 százalékpontos járulékcsökkentés egy vegyes megoldás.
„Ahhoz, hogy az élőmunkára rakodó adóterhelést nézve a régiós országok közelébe kerüljünk, 10 százalékpontos járulékcsökkentésre lett volna szükség, de a költségvetési mozgástér alapján csak 5-6 százalékpontos mérséklés fért volna bele” – fejtette ki. Hozzátette: a kormány végül nem ezt az utat választotta, hanem a járulékcsökkentéssel némileg a munkára rakodó terhelést mérsékelte, közben pedig a cégek adóterhelését is csökkentette az alacsonyabb társasági adóval.
Inkább a nagyvállalatoknak kedvez
Pálszabó Tibor, az EY adópartnere szerint a bejelentett módosítás leginkább azt a közép- illetve nagyvállalati kört érinti, ahol a társasági adóalap meghaladta az 500 millió forintot, ezért korábban a 19 százalékos adó hatálya alá estek. A csökkentés náluk óriási adómegtakarítást fog jelenteni. Magyarország növekvő gazdaság, ezért jó esély van arra, hogy a vállalkozások a megtakarításokat a növekedés szolgálatába állítják, és további beruházásokat finanszíroznak majd ezekből az összegekből – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a régióban a legalacsonyabb lehet így a magyar társasági adókulcs, amely Szlovákiában 22, Romániában 16, Szerbiában pedig 15 százalék. Az alacsony adókulcs egyértelmű versenyelőny és komoly vonzerő a multinacionális vállalatcsoportok beruházási döntései során.
A vállalkozásbarát adózási környezet kialakulásában újabb egyértelmű lépésének nevezte a társaságiadó-kulcs csökkentését Burján Ákos, a PwC Magyarország cégtársa. Szerinte a lépés költségvetési hatása közepes, nem tűnik jelentősen kockázatosnak, azt középtávon a gazdaság növekedése könnyen ellensúlyozhatja. Megjegyezte: a nagyobb társaságoknál ugyan jelentős a csökkentés, azonban mivel sok esetben vesznek igénybe adókedvezményeket, ez a könnyítés nem érinti egységesen azokat.
A jelenlegi nemzetközi adózási környezetet figyelembe véve ilyen szintű adómérték kialakításakor az óvatosság mindenképpen indokolt, hiszen így Magyarország a világon az egyik legalacsonyabb társaságiadó-mértékeket alkalmazó ország lesz, megelőzve Ciprust és Írországot (12,5 százalék), sőt Gibraltárt, illetve Katart (10 százalék) is. Emiatt a bevezetés hatásait makro- és vállalati szinten nagyon fontos részletesen megvizsgálni – tette hozzá.
A minimálbér tervezett emelése komoly gondokat fog okozni
Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere szerint a 10 százalékos adókulcs az európai, az OECD vagy a környező országokkal összehasonlítva is alacsony, nem indokolt ez alá menni. A 9 százalékos adókulcs főként a nagyvállalkozásoknak és a középvállalkozások közül a legnagyobbaknak lesz előnyős. Úgy vélekedett, talán érdemesebb lett volna az adminisztrációs kötelezettséget csökkenteni, például eltörölni a társaságiadó-feltöltési kötelezettséget, vagy az adókulcs csökkentéséből származó bevételkiesést átforgatni a járulék vagy a szociális hozzájárulási adó csökkentésére, ami a bérfelzárkóztatás területén hosszabb távon jelentősebb eredményeket is hozhatott volna.
A magyar kkv-szektor számára a minimálbér vagy a garantált bér emelése sokkal nagyobb problémát fog okozni, mint amilyen hasznot egy ilyen társaságiadókulcs-csökkentés jelent számukra – mondta Hegedüs Sándor. A külföldi befektetések során a befektetők két dolgot mérlegelnek: lehet-e adókedvezményt igénybe venni, és milyen mértékben. Akik igénybe vették, 8-10 év alatt tudták leírni a beruházáshoz kapcsolódó kedvezményeket. Ha alacsonyabb lesz az adókulcs, nem biztos, hogy egy nagy beruházás adókból 10 év alatt leírható lesz, így az sem, hogy ez újabb beruházásokat fog támogatni – hangsúlyozta a szakértő.
Megjegyezte, a nagy vállalkozások – különösen a multinacionális cégek – vagy egy tőzsdei cég esetén a befektetők számára a társasági adó úgynevezett vonal alatti tétel, nem feltétlenül meghatározó tényező. Hegedüs Sándor felhívta a figyelmet arra is, a látványcsapat-sportági, előadó-művészeti vagy filmtámogatások jelentős része a 19 százalékos adókulcsú nagyvállalatoktól származott. Az adókulcs csökkentése után elképzelhető, hogy az ilyen támogatások összege jelentősen mérséklődni fog.
Versenyképesebb lesz a magyar adórendszer
Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint minden társasági adóalanynak kedvez a kulcscsökkentés, feltéve, hogy a kedvezmények rendszere alapvetően nem változik. Mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját is sokkal többen választhatják majd a bevételi értékhatár duplázása miatt, a mikrovállalkozásoktól a legnagyobb cégekig minden vállalkozó adóterhelése csökkenhet 2017-ben, ami jelentős, százmilliárdos összegeket hagy a versenyszektorban. Ez részben fedezetet teremthet akár béremelésekre, akár új beruházásokra, akár kutatásokra, fejlesztésekre – tette hozzá.
Az általános adócsökkentés miatt a magyar adórendszer nemzetközi versenyképessége is nagymértékben javul a szakértő szerint. Az unióban a magyar társasági adókulcs lesz a legalacsonyabb, ami a befektetőknek – a beruházás-ösztönző kedvezmények mellett – lényeges szempont. A tőkeáramlás szempontjából azért is kedvező a kulcscsökkentés, mert a társasági adóalap védelme érdekében az OECD és az Európai Unió előírásai miatt több kedvezményt is szigorítani kellett, és ennek hatásait ellensúlyozza az általános adómérték-enyhítés – jegyezte meg. Mindez biztosítja a magyar társasági adó rendszer hosszabb távon is stabil versenyképességét mind az Európai Unión belül, mind azon kívül, ami a beruházásokért folytatott globális versenyben Magyarország pozícióját egyértelműen erősíti – jelentette ki Pankucsi Zoltán. (MTI)
