A vállalkozásoknál működő kutatóhelyek jelentősége évről évre növekszik, míg a felsőoktatási és államháztartási szektort továbbra is a lassú ütemű mérséklődés jeleit mutatja – olvasható a statisztikai hivatal friss kiadványában.
- 2016-ban a kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 427 milliárd forintot, a GDP 1,22 százalékát fordították. Ez az összeg folyó áron számítva az előző évinél 8,8 százalékkal alacsonyabb – derül ki a statisztikai hivatal „Kutatás-fejlesztés, 2016” című kiadványából.
- A vállalkozási kutatóhelyek, illetve a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek ráfordításai egyaránt 7,9, a felsőoktatásban működő kutató- fejlesztő helyeké pedig 16,1 százalékkal csökkentek.
- A vállalkozási forrásból finanszírozott K+F-ráfordítások 3,5 százalékkal emelkedtek, ám ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni az operatív programokból származó, kutatás-fejlesztésre szánt források felhasználásának csökkenését.
Tovább folytatódott az előző években tapasztalható tendencia a kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók tényleges létszámának változásában. 2016-ban 2727 kutatóhely működött, 2,6 százalékkal kevesebb az előző évinél. A kutatással foglalkozók tényleges létszáma a kutatók, fejlesztők számának 1,3 százalékos növekedése mellett 2,8 százalékkal csökkent. A teljes munkaidejű dolgozókra számított K+F-létszám 3 százalékkal mérséklődött, a kutatók, fejlesztők számított létszáma pedig a tényleges létszámuknál nagyobb mértékben, 1,9 százalékkal emelkedett. A K+F-személyi állományon belül a kutatók, fejlesztők aránya növekedett: mind a tényleges, mind a számított létszámban képviselt arányuk meghaladta a 70 százalékot.
Míg az egy kutatóhelyre jutó átlagos létszám 13,1 fővel az előző évi értékhez képest alig változott (13,2 fő), addig a kutatóhelyenkénti K+F ráfordítás 156,7 millió forintra csökkent. A 100 kutatóra, fejlesztőre jutó segédszemélyzet száma is mérséklődött, 2015-ben 100 kutatóra (az átszámított létszám alapján számolva) 28, 2016-ban 24 fő segédszemélyzet jutott.
A kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásai közül a vállalkozások szerepe tovább erősödött. 2016-ban – az előző évhez viszonyított 3,5 százalékos növekedésével – meghaladta a 241 milliárd forintot, ezzel a K+F-ráfordításokban részesedése a 2015. évi 49,7 százalékról 56,4 százalékra emelkedett. A külföldi források összege megközelítette a 71 milliárd forintot, mely a 2015. évi értékéhez képest 1,2 százalékkal lett magasabb. Az állami költségvetésből származó források és a nonprofit források finanszírozásban való részesedése egyaránt csökkent.
A 2016. évi K+F-beruházások változása a nemzetgazdasági beruházások alakulását követte. 2016-ban a kutatási, fejlesztési célra fordított beruházások összege 49 163 millió forintra csökkent a 2015. évi 59 589 millió forintról. A K+F-célú beruházásoknak a K+F-ráfordításokban való részaránya a 2015. évi 12,9 százalékról 11,7 százalékra mérséklődött.
A K+F-tevékenység szerepe szektoronként eltérő. A vállalkozásoknál működő kutatóhelyek jelentősége évről évre növekszik, míg a felsőoktatási és államháztartási szektort továbbra is a lassú ütemű mérséklődés jeleit mutatja.
A vállalkozási kutatóhelyek adatai
Magyarországon 2016-ban 1291 vállalkozási kutatóhely működött, 8,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az 50 főnél kisebb kutatást fejlesztést végző vállalkozások aránya 73,4 százalék volt, de részesedésük a teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított K+F-létszámból csak 23,6, a K+F-ráfordításból pedig 14,9 százalék volt. Az 500 főnél nagyobb vállalkozások foglalkoztatták a teljes munkaidősre számított összes K+F-létszám közel felét (49,9 százalék), a ráfordításoknak pedig csaknem 60 százaléka itt realizálódott.
A vállalkozásoknál a K+F-tevékenységet végzők tényleges létszáma 23 349 fő volt, ami 1,5 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. A kutatók száma 1,5 százalékkal emelkedett, a segédszemélyzeté viszont 5,3 százalékkal csökkent.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók iskolai végzettség szerinti összetétele lényegesen nem változott. A K+F-munkán foglalkoztatottak több mint háromnegyede (79,0 százalék) volt felsőfokú végzettségű, ezen belül 8,2 százalékuk PhD-fokozattal is rendelkezett.
A vállalkozási szektorban foglalkoztatott nők aránya az előző évihez hasonlóan alakult. A vállalkozások összlétszámából 24,2 százalékot, a kutatók, fejlesztők között pedig mindössze 17,7 százalékot képviseltek.
Az összes K+F számított létszám több mint felét, 58,2 százalékát a vállalkozási kutatóhelyeken foglalkoztatták 2016-ban.
A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám 20 825 fő volt, 1,0 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kutatók átszámított létszáma 2015-ben 3,5 százalékkal csökkent, 2016-ban pedig 1,5 százalékkal nőtt. A segédszemélyzet létszámcsökkenése ebben az évben is folytatódott.
A vállalkozási kutatóhelyek 2016-ban közel 317 milliárd forintot költöttek K+F-tevékenységre, ami a nemzetgazdasági szintű K+F-ráfordítás 74,1 százaléka volt. Ez az arány 0,7 százalékpontos emelkedést jelent a 2015. évihez képest. A K+F-ráfordításokból a beruházások aránya 12,9 százalékot tett ki 2016-ban (mely az összes K+F-célú beruházások 83,3 százaléka), összege megközelítette a 41 milliárd forintot. Adott időszakban is a gép-, műszer-, illetve szoftvervásárlásra költöttek legtöbbet a vállalkozások, melyek aránya elérte a 74,7 százalékot, a 2015. évi 73,4 százalékhoz képest.
A kutatási, fejlesztési tevékenység ráfordításainak finanszírozásában a vállalkozások szerepe a tavalyihoz képest jelentősen emelkedett ebben a szektorban, 64,8 százalékról 73,6 százalékra, jóval meghaladva az országos, 57,2 százalékos átlagot. A külföldi források aránya 2016-ban 2,2 százalékponttal nőtt, így a 2015-ben bekövetkezett 3,4 százalékpontos visszaesés után megközelítve a 2014-es 19,1 százalékot.
Tulajdonosi forma szerint a vállalkozási szektorban folyó kutatások a külföldi vagy részben külföldi tulajdonú kutatóhelyeken koncentrálódnak, és súlyuk az elmúlt évekhez képest emelkedett. Míg 2015-ben az összes kutatóhelyen foglalkoztatott kutatók számított létszámából is és a ráfordításokból is kétharmaddal részesedtek, addig 2016-ban ezek az arányok 70,1 százalékra, illetve 77,8 százalékra változtak.
A nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F-ráfordításainak közel felét (48,3 százalékot) a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások költötték el kutatásra, ezen belül is a gyógyszergyártás és a járműgyártás emelkedett ki a maga 35,8, illetve 28,5 százalékos ráfordításával. A gyógyszeripari ráfordítások közül a gyógyszeralapanyag-gyártásra fordított összegek több mint másfélszeresükre nőttek 2015-höz viszonyítva.
Tovább is van
A felsőoktatási és az államháztartási szektor K+F adatai a KSH kiadványában találhatók.
