A növekedés, a foglalkoztatás és a menekültügyi válsággal kapcsolatos hatékony válaszlépések állnak az Európai Bizottság által előterjesztett 2017-es uniós költségvetés középpontjában.
Az Európai Bizottság pénteken előterjesztette a 2017. évi uniós költségvetési tervezetet, amelynek összege kifizetési előirányzatokban kifejezve 134,9 milliárd euró. A költségvetés középpontjában Európa két fő szakpolitikai prioritása, az európai gazdaság további élénkülésének támogatása és a szomszédságunkban jelentkező biztonsági és humanitárius kihívások kezelése áll.
Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős alelnöke: „Az EU roppant kihívásokkal néz szembe. Ebben a nehéz időszakban a célzott és hatékony uniós költségvetés nem luxus, hanem szükségszerűség, amely segít tompítani a sokkokat, lendületet ad gazdaságunknak és megkönnyíti az olyan kérdések kezelését, mint például a menekültügyi válság. Költségvetésünk most is – mint mindig – eredményközpontú, és biztosítja, hogy az uniós költségvetésből minden euró a lehető legjobb helyre kerüljön.”
A bizottság az előterjesztett költségvetést az Európai Parlament és a tagállamok által a többéves pénzügyi keretben szigorúan megszabott korlátok figyelembevételével dolgozta ki, és igyekszik a rendelkezésre álló mozgásteret a lehető legrugalmasabb és legcélirányosabb módon kihasználni. A költségvetés biztosítja a kiemelt területek előmozdításához szükséges eszközöket, ugyanakkor csökkenti a kevésbé sürgős fellépésekre előirányzott forrásokat – olvasható a bizottság közleményében.
Következő lépésként az Európai Parlament és az uniós tagállamok együttesen megvitatják a javaslatot.
A foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése
2017-ben összesen 74,6 milliárd eurót tesznek ki a gazdasági növekedés élénkítésére elkülönített források, szemben a 2016. évi 69,8 milliárd euróval. Ez az összeg az alábbiak szerint oszlik meg:
- 21,1 milliárd euró jut a növekedésre, a foglalkoztatásra és a versenyképességre. Ezen belül 10,6 milliárd eurót irányoztak elő a „Horizont 2020” keretprogramon belül megvalósuló kutatásra és innovációra, 2,0 milliárd eurót az Erasmus+ program keretében az oktatásra, 299 millió eurót a COSME program keretében a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint 2,5 milliárd eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF).
- 2,66 milliárd euró jut az európai beruházási tervet előmozdító eszköz, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) céljaira. Az ESBA igazi európai sikertörténet, amely kevesebb mint egy év leforgása alatt 26 uniós tagállamban 106,7 milliárd eurónyi beruházást tett lehetővé.
- 53,57 milliárd euró jut a tagállamok közötti, illetve a régiók közötti konvergenciát fokozó termelő-beruházások és strukturális reformok támogatására az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül.
A bizottság az európai mezőgazdasági termelők számára 42,9 milliárd euró összegű támogatást javasol.
Az unió külső határainak hatékonyabb igazgatása és a menekültügyi kihívások kezelése
A 2017. évi uniós költségvetési tervezet 5,2 milliárd eurót irányoz elő az Unió külső határainak megerősítésére és a menekültügyi válság, illetve az irreguláris migráció kezelésére. Ez az összeg a következő területekre irányul: a migránscsempészet megelőzését és a migráció hosszú távú mozgatórugóinak a származási és tranzitországokkal közösen történő kezelését szolgáló eszközök továbbfejlesztése, a jogszerű migráció rendszerének megszilárdítása – ideértve a védelemre szoruló személyek áttelepítését is –, valamint a menekültek Unión belüli integrációja terén a tagállamoknak történő segítségnyújtás eszközei.
Az uniós költségvetési tervezet körülbelül 3 milliárd eurót irányoz elő az unión belüli fellépések támogatására, konkrétan az alábbiakra:
- az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása;
- a határigazgatás megerősítését célzó új határregisztrációs rendszerre vonatkozó javaslat;
- a közös európai menekültügyi rendszer felülvizsgálatára – többek között a dublini mechanizmus reformjára – vonatkozó javaslatok;
- az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozása.
A költségvetési tervezet továbbá 200 millió eurós hozzájárulást biztosít az unión belüli új humanitárius segítségnyújtási eszköz számára. Emellett 2,2 milliárd eurót irányoz elő a menekültáramlás konkrét kiváltó okainak kezelését célzó, Unión kívüli fellépésekre. Ez az alábbiakból tevődik össze:
- 750 millió euró a törökországi menekülteket támogató eszköz céljaira, az eszköz számára biztosítandó 1 milliárd eurós uniós költségvetési hozzájárulás részeként;
- az ENSZ londoni konferenciáján tett szándéknyilatkozatnak megfelelően 525 millió eurós uniós költségvetési támogatás Libanon és Jordánia számára, 160 millió euró a szíriai válság kezelésére szolgáló alap számára, továbbá 200 millió euró értékű makroszintű pénzügyi támogatás.
A biztonsági kiadások növelése
Az EU-t és a tagállamokat érintő biztonsági kihívások súlyosbodása miatt a 2017. évi uniós költségvetési tervezet a biztonsághoz is jelentős forrásokat rendel: 111,7 millió euróval támogatja az Europolt és 61,8 millió euróval segíti elő az uniós intézmények biztonságának fokozását, emellett további 16 millió euróval emeli a 2016. évi biztonsági intézkedésekre fordított kiadásokat.
A szorosabb európai védelmi együttműködés fokozódó jelentőségével összhangban a Bizottság a 2017. évre vonatkozóan egy 25 millió euró összegű, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedésre is javaslatot tett.
Kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzatok
A 2017. évi uniós költségvetési tervezetben minden finanszírozandó program mellett két összeg szerepel: a kötelezettségvállalási, illetve a kifizetési előirányzat. Kötelezettségvállalási előirányzatnak nevezzük az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegeket jelenti. A 2017. évi költségvetési tervezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok összege 157,7 milliárd euró (szemben a 2016. évi 155,0 milliárd euróval), míg a kifizetési előirányzatok 134,9 milliárd eurót tesznek ki (a 2016. évi 143,9 milliárd euróhoz képest). A különbség a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós programok lassú végrehajtásának tudható be. A fenti tételek közül egyedül a 134,9 milliárd eurós teljes összeg vonatkozik a kifizetési előirányzatokra, minden más feltüntetett adat kötelezettségvállalási előirányzatokat jelent.
Mire elég 1 százalék?
Az uniós költségvetés nagyjából az uniós GDP 1 százalékának felel meg, de multiplikátorhatásának és eredményközpontúságának köszönhetően igen jelentős hatást fejt ki. Például 2007 és 2013 között a kohéziós politikának köszönhetően Lettország GDP-je a becslések szerint évente átlagosan 2,1 százalékkal, Litvániáé 1,8 százalékkal, Lengyelországé pedig 1,7 százalékkal bővült.
