A kormány az elmúlt években számos intézkedéssel segítette a járóbeteg-szakellátást: többek között növelte az egészségügyi szolgáltatók – kiemelten a gyermekellátás – finanszírozását – derül ki Rétvári Bence írásbeli válaszából.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a jobbikos Hegedűs Lórántné „Miként kívánják javítani a járóbeteg-szakellátás kapacitását országszerte?” című írásbeli kérdésére válaszolva kiemelte: a kormány folyamatosan törekszik arra, hogy a biztonságos betegellátáshoz és intézményi működéshez biztosítsa a szükséges feltételeket.
A jobbikos politikus által példaként említett újpesti rendelőintézetről az államtitkár azt írta: az Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet közfinanszírozott járóbeteg-szakellátó szolgáltató, így annak finanszírozását – minden más szolgáltatóhoz hasonlóan – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján határozzák meg.
Ennek keretében a január 1-jétől esedékes bérbeépítés során az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezete – a bérelemek direkt állami utalása helyett – beépült a teljesítményfinanszírozásba. Ez pedig – mint az államtitkár kifejtette – lehetőséget biztosít az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának javítására, valamint a szakmai, gazdasági egyensúly megteremtésére.
Az Emmi államtitkára felidézte, hogy a járóbeteg-szakellátás költségvetési előirányzatának összege 2017-ben több mint 155 milliárd forint, amely mintegy 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Megjegyezte, hogy a járóbeteg-szakellátás esetében az alapdíjat tavaly augusztusban, majd idén januártól ismét megemelték.
A 14. életévét be nem töltött gyerekek részére nyújtott járóbeteg-szakellátás előirányzatból finanszírozott ellátásokat pedig – figyelemmel a gyermekellátás jelentősebb humánerőforrás igényére – januártól 1,1-es szorzóval finanszírozzák. A járóbeteg-szakellátás keretében intézményi fix díjakat vezettek be, amelyeket idén márciustól havonta fizetnek ki a járóbeteg-szakellátást nyújtó intézményeknek.
Rétvári Bence kiemelte azt is, hogy a közfinanszírozott CT, MRI diagnosztikai szolgáltatók számára már 2015. június 1-jétől kötelezővé tették, hogy azoknál, akiknél fennáll a rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja, 14 napon belül történjen meg a szükséges diagnosztikai vizsgálat. Tavaly áprilistól jelentősen bővítették a magyarországi CT- és MR-ellátást is, amely éves szinten 3,36 milliárd forint többletfinanszírozást igényelt. Bővítették továbbá a társadalombiztosításba befogadott új technológiák körét is.
Az utánpótlás biztosítása érdekében tett intézkedések között kiemelte, hogy tavaly átalakították az Országos Képzési Jegyzéket, bevezették a szakgimnáziumi rendszert. Az államtitkár tudatta: ennek köszönhetően a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodik az egészségügyi szakképzések rendszere. Példaként említette, hogy az ápolási szakképzésben jelentősen emelkedtek a keretszámok többek között Bács-Kiskun megyében 16, Fejér megyében 18, Békés megyében 137 százalékkal nőttek az egészségügyi szakképzések államilag finanszírozott keretszámai.
A kormány további intézkedésekkel is támogatja az egészségügyi szakképzést – hangsúlyozta az államtitkár, kifejtve: 2016-tól a kórházak is köthetnek tanulószerződéseket, így azok a gyakorlati képzések finanszírozásához jelentős többletforráshoz jutnak, és a tanulók is rendszeres támogatásban részesülnek. A szakképzés területén a második szakképesítés ingyenessé tételével, ösztöndíj rendszerek bevezetésével kívánják vonzóbbá tenni az egészségügyi szakképzéseket a pályaválasztók számára.
Rétvári Bence kiemelte: a kormányzat célja, hogy minél több egészségügyi dolgozó maradjon a magyar ellátórendszerben. Ennek eredményeként tavaly jelentősen (15 százalékkal) csökkent a külföldi munkavállalást tervező szakdolgozók száma, és ezzel együtt az elmúlt évek során külföldi munkavállalási engedélyt kérő szakdolgozók egyötöde (korábbi szándéka ellenére) jelenleg is a magyar betegellátásban dolgozik. (MTI)
