Az Európai Bizottság beszámolt arról, hogy milyen eredményeket sikerült elérni azóta, hogy 2013-ban életbe lépett az „ifjúsági garancia” elnevezésű megközelítés.
Az ifjúsági garancia politikai kötelezettségvállalás: az uniós tagállamok 2013 áprilisában fogadták el az erre vonatkozó tanácsi ajánlást a Bizottság által előterjesztett javaslat alapján, vállalva, hogy
- az iskolapadból kikerülő, illetve munkanélkülivé váló 25 éven aluli fiataloknak négy hónapon belül színvonalas álláslehetőséget, tanulószerződéses gyakorlati képzést,
- szakmai gyakorlatot vagy továbbtanulási lehetőséget biztosítanak.
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést is 2013-ban indította útnak az EU. A kezdeményezés az ifjúsági garancia széles körű bevezetését megkönnyítő fő uniós finanszírozási program, mely kiemelt támogatásban részesíti azokat a régiókat, ahol az ifjúsági munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot. A tagállamok ezenfelül az Európai Szociális Alapból (ESZA) nekik juttatott forrásokat is felhasználják arra, hogy támogassák a fiatalok foglalkoztatását.
Noha az ifjúsági munkanélküliség továbbra is sok tagállamban komoly aggodalomra ad okot, a fiatalok európai uniós munkaerő-piaci teljesítménye 2013 óta általánosságban felülmúlta az elvárásokat – mutat rá az Európai Bizottság közleménye. 2013-hoz képest ma már 1,4 millióval kevesebb fiatal van állás nélkül, és 900 ezerrel csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik nincsenek foglalkoztatva, illetve nem részesülnek oktatásban vagy képzésben.
Ezek biztató tendenciák, amelyek arra engednek következtetni, hogy az ifjúsági garancia – az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatásával – kézzelfogható eredményeket hozott helyi szinten. A mai napig hozzávetőleg 9 millió fiatal élt a neki felajánlott lehetőséggel, mely az esetek többségében állásajánlat volt. Ezen túlmenően az ifjúsági garancia katalizátorként segítette és segíti elő a szakpolitikai változásokat, strukturális reformok és innovatív szakpolitikai megoldások bevezetését ösztönözve unió-szerte.
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amely 6,4 milliárd euró összegű célzott finanszírozást mobilizál uniós szinten, központi szerepet játszott abban, hogy a tagállamok rövid idő alatt nemzeti ifjúsági garanciarendszereket hoztak létre, ezenfelül pedig több mint 1,4 millió nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalnak nyújtott közvetlen támogatást azokban a régiókban, ahol erre a legnagyobb szükség mutatkozott. A bizottság 30 százalékra emelte 2015-ben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített költségvetési előirányzatból a támogatásra jogosult tagállamoknak juttatott előfinanszírozás arányát, hozzávetőleg 1 milliárd euróra növelve az előfinanszírozás összegét. Ez fontos szerepet játszott a készpénz-likviditás biztosításában, az azonnal felhasználható készpénz megléte pedig felgyorsította a helyi szinten hozott intézkedések végrehajtását.
Az elért eredményekre való tekintettel a bizottság a közelmúltban az ifjúsági garanciarendszer megvalósítását szolgáló költségvetési források növelését indítványozva, azt javasolva, hogy 1 milliárd euróval bővüljön az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó külön költségvetési előirányzat, és ezt további 1 milliárd euró egészítse ki az Európai Szociális Alap forrásaiból. Ennek a 2 milliárd eurónak köszönhetően hozzávetőleg 1 millióval több fiatal részesülhet támogatásban 2020-ig azokban a tagállamokban, amelyeket a leginkább sújt a munkanélküliség. Ezek az intézkedések az ESZA keretében biztosított pénzügyi juttatásokhoz adódnak hozzá.
Az ifjúsági garancia és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés
A 2013-ban elfogadott ifjúsági garancia és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatást hivatott nyújtani az ifjúsági munkanélküliség csökkentését célzó tagállami erőfeszítésekhez, és részét képezi egy átfogóbb, a fiatalok társadalmi befogadásának előmozdítására irányuló szakpolitikai törekvésnek.
Erre Juncker elnök is kitért 2016. szeptember 14-én elmondott beszédében, amelyben az unió helyzetét értékelte: „Nem tudom elfogadni, hogy Európa az ifjúsági munkanélküliség kontinense, és a jövőben sem fogom elfogadni, hogy ez így legyen. Nem tudom és nem is fogom elfogadni, hogy az ezredfordulós Y-generáció talán az első olyan generáció 70 év óta, amelyik szegényebb, mint a szülei. […] Európa-szerte folytatni fogjuk az ifjúsági garanciarendszerek bevezetését, hogy javítsuk az európai polgárok készségeit, és segítséget nyújtsunk azoknak a régióknak, ahol erre a legnagyobb szükség mutatkozik, és azoknak a fiataloknak, akik erre a leginkább rászorulnak.”
Az Európai Unió mind a 28 tagállama ifjúságigarancia-végrehajtási tervet nyújtott be a bizottságnak, és intézkedéseket hozott saját nemzeti ifjúsági garanciarendszer kidolgozására. A végrehajtási tervek meghatározzák, milyen lépéseket kell tenni az ifjúsági garancia végrehajtása érdekében, ütemtervet vázolnak fel a főbb reformok és intézkedések megvalósítására vonatkozóan, rögzítik a hatóságok és más partnerek szerepét, és ismertetik, hogyan kerül sor a lépések finanszírozására (a részletekkel kapcsolatban itt olvashatók további információk). A bizottság az európai szemeszter keretében nyomon követi a tagállami ifjúsági garanciarendszerek végrehajtását.
Az EU 2013-ban indította útnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, hogy célzott támogatást nyújtson azoknak a 25 éven aluli fiataloknak, akik olyan régiókban éltek, ahol a munkanélküliség 2012-ben meghaladta a 25 százalékot. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az egyik legfontosabb eszköz, melynek révén az EU pénzügyi forrásokat biztosít az ifjúsági garanciarendszerek életbe léptetésének támogatására. Jelenleg 20 európai uniós tagállam jogosult arra, hogy támogatásban részesüljön az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében.
A kezdeményezés kezdeti költségvetése 6,4 milliárd eurót tett ki a 2014–18-as időszakra vonatkozóan. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelésével összefüggésben a Bizottság azt javasolja, hogy 1 milliárd euróval bővüljön az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó külön költségvetési előirányzat, és ezt további 1 milliárd euró egészítse ki az Európai Szociális Alap forrásaiból. Ez 2 milliárd euróval – összesen 8,4 milliárd euróra – fogja növelni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítását szolgáló forrásokat a 2013-tól, a kezdeményezés elindulásától a 2020-ig tartó időszak során. Ezenfelül – annak köszönhetően, hogy 2017-től kezdődően növekedni fognak a kohéziós politika keretében előirányzott összegek – több olyan tagállamnak is lehetősége lesz akár 2 milliárd euróval több pénzt beruházni ESZA-forrásokból az ifjúsági munkanélküliség felszámolását célzó intézkedésekbe, amely jogosult arra, hogy támogatásban részesüljön az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében.
Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiegészít más, tagállami szinten meghozott intézkedéseket, köztük azokat, amelyek megvalósításához az Európai Szociális Alap nyújt finanszírozást. Az ESZA tevékenysége túlmutat egyes emberek megsegítésén – az alap a foglalkoztatási, az oktatási és a képzési intézmények és szolgáltatások megreformálását is segítheti. Az ESZA a 2014–20-as időszakban 6,3 milliárd eurót ruház be közvetlenül ifjúsági foglalkoztatási intézkedésekbe, és hozzávetőleg 27 milliárd eurót oktatási intézkedésekbe és reformokba.
