A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 438 200 forint volt a múlt év novemberében, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A keresetek növekedési üteme az előző két hónapban is hasonló, egyformán 8,8 százalékos volt.
A 2,7 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek 5,7 százalékos emelkedést mutattak.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 450 300 forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 400, a közfoglalkoztatottak nélkül 299 500 forint volt. A kedvezményeket is figyelembe véve 300 200 forintot ért el, 8,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése – hangsúlyozta a KSH jelentése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt) bruttó átlagkereset 375 700 forintra becsülhető, ez 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, amikor szintén jelentős volt a prémiumok mértéke.
A legalább 5 alkalmazottal működő vállalkozásoknál 447 400 forint volt a novemberi bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 8,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak száma viszont 64 ezerrel, 2,9 százalékkal kevesebb volt. A költségvetési szektorban 7,6 százalékkal, 469 700 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset gyakorlatilag változatlan létszám mellett.
A teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 6,1 százalékkal 81 ezer alá csökkent, a keresetük 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és bruttó 80 500 forint volt.
A feldolgozóiparban 7,4 százalékos, az építőiparban 13,8 százalékos volt a keresetek éves növekedése tavaly novemberben, amivel 480 900 forintot, illetve 344 ezer forintot ért el a bruttó bér. A szállítás, raktározás, illetve a szálláshelyszolgáltatás vendéglátás területén szerény 3,9, illetve 2,4 százalékos volt a keresetek emelkedése és átlagosan 400 300, illetve 256 700 forint volt a bruttó átlagkereset.
A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén a 1,6 százalékos növekedéssel is 557 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, az oktatásban 9,0 százalékos, az egészségügyben 16,8 százalékos növekedéssel a bruttó átlagkereset elérte a 398 ezer, illetve a 440 300 forintot tett ki.
- január-novemberben a bruttó átlagkereset 399 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 3,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 6,0 százalékkal voltak magasabbak mint az előző év első tizenegy hónapjában.
A keresetek tavalyi emelkedésében meghatározó volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése és az év elején még jellemző munkaerőhiány szerepe. Már ismert, hogy a minimálbér idén kisebb mértékben, 4 százalékkal emelkedik, de egyéb tényezők is a bérdinamika gyengülését vetítik előre – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai adatokat.
A múlt év első tizenegy hónapjában elért bérnövekedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly januári megemelésének köszönhető – hangsúlyozta a kereseti adatokat kommentálva Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Az idei bérkilátások viszont egyelőre bizonytalanok. Azt már tudni lehet, hogy a minimálbér a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A szakember szerint kérdés viszont, hogy mely ágazatokban, milyen béremelésre kerül sor. Az egészségügyben például komolyabb növekedés várható, ami a teljes gazdaságra vonatkozó bérdinamikát felhúzhatja.
Az egészségügyi béremelkedés nélkül az idén várhatóan a korábbi éveknél lassabb, 2-3 százalékos lesz a reálbérek emelkedése, a 2017-es több mint 10 százalékkal, 2018-as 8 százalék felettivel, 2019-es 7,7 százalékossal, és a múlt év első tizenegy hónapjában elért 6 százalékkal szemben – prognosztizálta a K&H Bank vezető elemzője.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is elsősorban a 2019-ről áthúzódó folyamatok eredményének, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, valamint az év elejét még jellemző munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának tulajdonította a tavalyi béremelkedést. Megjegyezte: novemberben tovább lassult a keresetek növekedési üteme, azonban a 8,6 százalékos emelkedés továbbra is dinamikus bérfolyamatokról árulkodik.
A koronavírus-járvány miatt, ugyanakkor a munkáltatók nem tudják az elmúlt években megszokott ütemben emelni a béreket, így a bérdinamika lassulása nem meglepő folyamat.
Előretekintve a Századvég Gazdaságkutató elemzői arra számítanak, hogy tovább lassul a bérek növekedési üteme. Várakozásaik szerint ez idén 5,6 százalékos lehet, amiben közrejátszik, hogy a minimálbér-emelés mértéke is alacsonyabb volt, mint az elmúlt években, valamint a korlátozások által leginkább érintett ágazatokban a cél inkább a munkavállalók megtartása, mint a bérek emelése. A bérdinamika lassulását némiképp ellensúlyozhatják az egészségügyi dolgozókat érintő béremelések – fűzte hozzá.
(Forrás: MTI)
