A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosót és a kiszorítandó likviditást szűkítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén.

A testület az egynapos betét kamatát 10 bázisponttal, mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte, emellett a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát a jelenlegi 400-600 milliárd forintról legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte. A tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel vállalati kötvényvásárlási programot indít.

A keddi ülésről kiadott közlemény szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.

„Az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját” – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke, aki kiemelte: a jegybank nem indít új monetáris ciklust, monetáris politikájának jellege, karaktere laza marad. A jegybanknak három mandátuma van: az árstabilitás elérése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezek az előző hat évben mind teljesültek – mondta Matolcsy György.

A monetáris tanács szerint az elmúlt időszakban jelentősen romlottak a globális növekedési kilátások, a globálisan meghatározó jegybankok óvatosabbá váltak. A Federal Reserve bejelentette mérlegcsökkentésének fokozatos leállítását, és – az első kamatemelés későbbre tolódása, valamint a mérlegpolitika eredményeként – a laza monetáris kondíciók az eurózónában is tovább maradnak fenn.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője kifejtette, az alapkamat szinten tartása összhangban van a piaci konszenzussal. A CIB-nél változatlanul arra számítanak, hogy az alapkamat 2020 elejéig nem változik, és 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékos szintje alatt állhat majd. Nagy Márton jegybanki alelnök kamatdöntést követő kommentárjában 10 bázispontos piaci (BUBOR) igazodást és 130 milliárd forintos fx-swap állománycsökkentést vetített előre.

Kiemelte: 2011 decembere óta először került sor kamatemelésre, de a megemelt betéti kamat még így is a közelmúlt piaci kamatszintjei alatt maradt, így a várható piaci hatás szempontjából a kamatfolyosó szűkítésénél is nagyobb jelentősége lehet a likviditást befolyásoló intézkedéseknek.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az alapkamat emelésére csak akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, feltehetően a jövő év közepén. Kifejtette: a monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, illetve leállítják a szigorítási ciklust. Így várhatóan a hazai monetáris kondíciók fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint lassú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését.

Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint „lazább hangvételű szigorítást nehéz lett volna elképzelni”. Kiderült, hogy az infláció cél fölé emelkedése egyelőre mégsem okoz akkora „fejfájást” a jegybanknak, mint amennyire az az év eleji kommunikációból kitűnhetett – jegyezte meg. Kifejtette: az egészen rövid kamatszint 10 bázispontos emelésének közvetlenül nincs érdemi hatása az inflációra, a jegybanki lépések elsősorban az árfolyam terelésén keresztül befolyásolhatják a hazai árakat. Miután a piac egy óvatos kamatemelési ciklus elindítására számított, az MNB elnöke viszont határozottan egyszeri lépésről beszélt, a forint érthető módon gyengült. A beárazott helyzethez képest tehát a keddi bejelentések hatására – az árfolyam gyengülésén és a piaci kamatok csökkenésén keresztül – lazultak a monetáris kondíciók – írta kommentjében.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank keddi monetáris intézkedései és főleg Matolcsy György jegybankelnök szavai arra vallanak, hogy az MNB továbbra is egyértelműen a magyar gazdaság növekedésének ösztönzésére összpontosítja figyelmét.

Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a történteket értékelő kommentárjában közölte: a ház megítélése szerint Matolcsy György jelzése arról, hogy nincs szó monetáris szigorítási ciklus kezdetéről és az egynapos betéti eszköz kamatának 10 bázispontos emelése csak egyszeri intézkedés, arra vall, hogy legalábbis a következő két kamatdöntő ülésen csekély a valószínűsége a további szigorító intézkedéseknek. Fage szerint ugyanakkor az inflációs nyomás miatt ennél hosszabb távon már újabb szigorítási lépésekre lesz szükség.

A TD Securities vezető londoni elemzője közölte azt is, hogy a ház lefelé módosította idei kamatvárakozásait: új előrejelzése szerint a három hónapos BUBOR ráta az év végén 0,62 százalék lesz. A cég eddig 0,93 százalékos – vagyis a jelenlegi MNB-alapkamatot meghaladó – három hónapos BUBOR-szintet valószínűsített 2019 végére.

A TD Securities főközgazdásza szerint az MNB növekedésösztönző alapállásának eleme az a program is, amelynek alapján a jegybank a nyáron 300 milliárd forintos vállalati kötvényvásárlási programot indít. Az elemző szerint ez egyben része a jegybank azon hosszú időre visszanyúló törekvésének is, amelynek célja a vállalati szektor hosszú lejáratú, rögzített kamatú hitelellátásának serkentése.

Tatha Ghose, a Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza kedd esti értékelésében úgy vélekedett: az MNB javított növekedési előrejelzései önmagukban nemigen támasztják alá azokat az érveket, hogy a magyar gazdaságnak további monetáris ösztönzésre van szüksége, sőt inkább a túlfűtöttség bizonyos jeleit lehet már tapasztalni. Ugyanakkor ez a jegybanki alapállás mégsem ad okot komolyabb aggodalomra, mivel a német és a szélesebb euróövezeti feldolgozóipari ciklusok gyengülésnek indultak, és bizonyos késéssel ez a magyar gazdaságot is érinti majd.

Ghose közölte, hogy a Commerzbank saját növekedési és inflációs előrejelzései alacsonyabbak a magyar jegybank prognózisainál. Ebben a környezetben a céget „nem aggasztja túlzottan”, hogy az MNB most nem kezdett hosszabb monetáris szigorítási ciklusba, sőt a ház úgy véli, hogy ha a magyar jegybank szigorítási sorozatra szánta volna el magát, azzal hamarosan fel kellett volna hagynia.

A Commerzbank vezető londoni elemzője szerint a negatív betéti kamat emelése jó kompromisszum: a kamatfolyosó így valamivel szimmetrikusabbá vált, ugyanakkor a 10 bázispontos emelésnek nem lesz jelentőseb reálgazdasági hatása. Az elemző közölte: a cég várakozása szerint a forint a következő egy évben a 315-317 forint/eurós árfolyamsávban mozog majd.

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a keddi kamatdöntő ülés történéseit elemezve szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a betéti kamat 10 bázispontos emelése valószínűleg a jegybanki hitelesség megőrzéséhez szükséges minimális lépés volt, különös tekintettel arra, hogy az MNB döntéshozói már korábban erős jelzéseket adtak az ultraenyhe monetáris politika feszesebbé tételének márciusban várható kezdetére.

Carson szerint az MNB monetáris politikájának pályája rövid távon erősen függ az euróövezet gazdasági kilátásaitól. Az elemző szerint a Capital Economics komornak tartja e kilátásokat: a ház várakozása az, hogy az euróövezeti aktivitás nagyon gyenge marad, és a cég euróövezeti növekedési előrejelzései a konszenzusos sáv alsó szélén vannak.

Carson szerint ugyanakkor mindezzel együtt is valószínű, hogy ha az euróövezeti kondíciók a jelenlegi szintről nem romlanak túlságosan még tovább, az MNB visszatereli figyelmét a hazai inflációs folyamatokra. Ennek alapján a ház továbbra is megfelelőnek tartja azt a várakozását, hogy az idén a magyar jegybank újabb szigorító lépéseket tesz.

(Forrás: MTI, fotó: Koszticsák Szilárd)