Az első negyedévben 4775 új lakás épült, 30,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 7032 volt, 27,0 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29,3 százalékkal többet, mint egy éve. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44,4 a községekben 38,1 százalékkal.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások 51 százalékát a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig, 1,1 százalékkal, a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 49,6, a többi városban 41,2 a községekben 36,1 százalékkal – közölte a KSH. Az építtetők az esetek 36 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (4,5 százalék), a községekben a legmagasabb (95 százalék).

Az első negyedévben a természetes személyek által épített lakások aránya 45 százalékról 43 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54 százalékról 57 százalékra nőtt 2019 azonos időszakához képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 1,5 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 négyzetméterrel, 96,5 négyzetméterre nőtt 2019 első negyedévéhez viszonyítva.

A kivitelezések csúszása miatt az idén még magas lehet a lakásátadások száma, a lakásépítési kedv viszont a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt jelentősen csökkenhet – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a lakásépítési statisztikai adatokat kommentálva.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kifejtette, a kivitelezések jelentős csúszásban vannak: 2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 148 430, míg az átadások száma 67 966 volt, azaz 80 464-gyel több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült. A folyamatban levő építkezések miatt idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma, a trendet ugyanakkor lassíthatja, hogy azoknál a lakásoknál, amelyek 2018. november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel, 2023-ig érvényben marad az 5 százalékos áfakulcs. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek visszaesésében, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.

Megjegyezte, a járvány negatív hatásai miatt viszont jelentősen csökkenhet az építési kedv, egyes kivitelezések pedig tovább csúszhatnak az importált építőanyagok akadozása és a Magyarországon dolgozó vendégmunkások hazatérése miatt.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásátadások számának kiugró növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy több ezer olyan lakást adtak át, amit a beruházók a korábbi években kezdtek építeni, és még vonatkozik rájuk a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa. A lakásépítési kedv csökkenésére már az év első két hónapjára vonatkozó adatokból számítani lehetett, a koronavírus-járvány miatt pedig még több építkezést halaszthattak el – tette hozzá a szakember.

Balogh László szerint bár a járvány kedvezőtlenül érinti az ingatlanpiacot, a jövőre nézve vannak lehetőségek is, példaként a rozsdaövezetekben található lakások építésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa bevezetését említette, ami több ezer lakás megépítését eredményezheti.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztott építőipari beruházások következtében a kivitelezői kapacitások egy része felszabadult, ami a lakások építtetői számára rendelkezésre áll. Emiatt az építési költségek csökkenhetnek, ami ahhoz is hozzájárulhat, hogy megfizethető áron kerülhessenek piacra az új lakások – fogalmazott Balogh László.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a lakásátadásokat az idén még viszi előre a több éve indult építkezések lendülete.

A lakásépítési kedv első negyedévben mért visszaesésében ugyan a koronavírusnak is volt szerepe, a járvány piacra gyakorolt valódi hatásai azonban csak a második és a harmadik negyedéves számokban mutatkoznak meg, azaz akkor még látványosabb visszaesés várható Valkó Dávid szerint.

Szintén úgy vélte, hogy Budapesten és a nagyobb ipari múlttal rendelkező vidéki városokban pozitívan hathat az építési kedvre a rozsdaövezetekben épülő lakásokra alkalmazott 5 százalékos áfakulcs. Ezen felül a bruttó árak csökkenésére is számít az elemző, aki szerint mindez megnövelheti a keresletet az új lakásokra, és így élénkítő hatású lehet a fejlesztői oldalon is.

(Forrás: MTI)