A hazai gazdaságpolitika alakítóinak mind több kihívással kell szembenézniük a következő időszakban, például a versenyképesség folytatódó romlásával és az uniós támogatások csökkenésével, a GKI előrejelzése szerint azonban idén még biztosan tartható a 4 százalék körüli gazdasági növekedés.
A parlamenti választáson a nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban. A vállalati és lakossági hitelfelvétel drasztikus ösztönzésének ötlete a versenypiaci viszonyok megerősítése helyett inkább új problémának, semmint megoldásnak látszik. Idén azonban a növekedés még megközelítheti a 4 százalékot.
Az idei első két hónap adatai a tavalyinál élénkebb gazdasági folyamatokat jeleznek, a februári növekedési ütemek azonban már az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben is érezhetően elmaradtak a januáritól. Az év során főleg az építőiparban és a kiskereskedelemben az egyre magasabb tavalyi bázis következtében lassulás várható. 2017 első két hónapjában a kivitel gyorsabban bővült a behozatalnál. Az év egészében azonban a belföldi felhasználás GDP-nél erőteljesebb növekedése miatt – a beruházás 7, a fogyasztás 4 százalék körüli ütemben emelkedik – az import dinamikája lesz a gyorsabb. Így az egyébként nagyon magas külkereskedelmi aktívum el fog maradni a tavalyitól.
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13-ról 10 százalék körülire fékeződik, ami 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér ugyan a tavalyi 15 százalék után idén „csak” 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentős. Az első két hónapban közfoglalkoztatottak nélkül a verseny- és költségvetési szféra béremelkedése hasonló volt.
A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20 százalékos mérséklődése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk – a közmunkások száma jelenleg megközelíti a statisztikailag is munkanélküliekét -, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4 százalék körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 6,8 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben, főleg a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,6 milliárd euróra csökkent, s 2018-ban várhatóan tovább, 2,5 milliárdra mérséklődik. A külső finanszírozási képesség a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 5,1 milliárd euróra csökkent, de 2018-ban a beáramló EU-transzferek hatására visszaemelkedik a 2016. évi szintre. A külföldiek Magyarországon befektetett működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval emelkedett. A nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50-ről 2016-ra 45 százalék körülire csökkent, s aránynövekedésre idén sem lehet számítani.
Az idei első negyedévben 872 milliárd forint, az éves előirányzat csaknem 64 százalékát kitevő pénzforgalmi hiány alakult ki, aminek fő oka az uniós támogatások kormány általi megelőlegezése. Ez érdemben nem veszélyezteti az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficitet, de gondot okozhat az államadósság kellő mértékű csökkentésében. Idén 2,5 százalék körüli deficit és mintegy 0,5 százalékponttal, 73 százalékra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.
