Az idei évben 8 600 termelő kötött támogatott növénybiztosítást, összesen 5,7 milliárd forint értékben. Idén fordul elő második alkalommal, hogy a rendelkezésre álló 3 milliárdos támogatási keret nem fedezi a kérelmekben szereplő díjtámogatások maximumát.

A tavalyi évhez képest kedvező változás, hogy mintegy 8 ezer gazdálkodó már nem a következő év tavaszán, hanem az év végéig hozzájut az utólagos díjtámogatáshoz – összegezte a tapasztalatokat a Független Biztosítási Alkusz Magyarországi Szövetsége.

Idén negyedik éve működik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják – olvasható a Biztosítási Szemlében.

Mivel a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek mintegy 0,7 milliárd forinttal meghaladják a támogatási keretet, a felosztás biztosítási típus szerint az alábbi séma alapján történik:

  • A szántóföldi növényekre, a borszőlőre és az almára kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke
  • A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára és a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető, jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 52 százaléknyi, míg
  • A többi konstrukció (C típus) esetén 30 százalékos visszatérítés illeti a termelőket.

2015-ben komoly változást jelentett a növénytermelésben az EU által a területalapú támogatások folyósításának feltételeként szabott úgynevezett „zöldítés”, amelynek során az árunövények vetési területe jelentősen csökkent. A takarmánynak és zöldtrágyának vetett növények pedig a biztosításban nem szerepelnek, vagyis a támogatott biztosítási díjállomány relatíve kevesebb lett. Emellett jogszabályi változások hatására egyes nagyvállalatok és állami vagy önkormányzati intézmények, cégek is kiestek a rendszerből.

A csökkentett mértékű visszatérítés immár második éve jellemzi a rendszert, ami számos termelő számára okoz financiális kockázatot: nem látható ugyanis előre, hogy a visszaigényelt összeg egészét vagy csupán annak valamekkora töredékét látja-e viszont díjtámogatásként. A keretösszeg növelése mellett ezt a kockázatot csökkenthetné – és ezáltal további gazdálkodói réteget vonzana be a konstrukcióba – egy garantált visszatérítési alsó küszöbarány bevezetése is.

Szintén tovább növelhetné a támogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét, ha a támogatások egyes, kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia biztosításra is kiterjednének.

2015-ben a biztosítási díjtámogatásokat kivételesen hazai költségvetési forrásból fizették ki, jövőre azonban ismét uniós források biztosítják a keretet. Valamennyi piaci szereplőnek elemi érdeke, hogy a régi-új rendszer nem lesz bonyolultabb a jelenleginél, és mellőzni fogja a jogvesztő és feleslegesen időrabló adminisztrációs eljárásokat.