Az élet minden területén megjelenik a fogyasztóvédelem, ezért annak fókuszában tavaly a családok biztonsága és a tisztességes vállalkozások védelme állt, ennek az elvnek a követésére törekednek majd idén is – mondta Keszthelyi Nikoletta.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly 30 ezer panasz érkezett a fogyasztóvédelemhez, ez arányaiban az elmúlt években tapasztalt nagyságrendnek megfelelő. A hatóság 2019-ben több mint 7000 üzletet ellenőrzött, amelyeknél a jogsértések aránya 36 százalék volt, és 730 millió forint összegben szabott ki fogyasztóvédelmi bírságot.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy az ellenőrzések kiterjednek az árfeltüntetéssel kapcsolatos és az általános kereskedelmi feltételekre vonatkozó szabályok megtartásának vizsgálatára, többek között a nyitvatartási időről történő tájékoztatás szabályaira, a vásárlók könyve és a mérőeszközök ellenőrzésére. Az ártájékoztatás esetében több mint félmillió terméket ellenőrzött a hatóság, a jogsértési arány 4 százalékot tett ki – tette hozzá.
Közölte, hogy rendszeresen megjelenik a fogyasztói panaszokban a jótállási ügyek kérdése, ezért 1050 üzlet jótállás-szavatossági ügyek intézési gyakorlatát is vizsgálták, ahol a kifogásolási arány 38 százalék volt.
A hagyományos kereskedelem mellett a gazdasági trendekhez igazodva a fogyasztóvédelem jelen van az e-kereskedelemben is. 2019 végéig már több mint 2400 webáruház működését, gyakorlatát vizsgálták. Kiemelten kezelik azokat a webáruházakat, amelyek megtévesztő módon csodát ígérő termékeket árusítanak a fogyasztóknak: több mint 100 ilyen csodát ígérő terméket próbavásároltak már. A tavalyi év eredménye, hogy azoknak a webáruházaknak a 30 százaléka, akik ilyen terméket árultak, önként blokkolták a honlapjukat, így azok Magyarországról már nem elérhetők – ismertette.
Megjegyezte, hogy a fogyasztók tájékoztatása érdekében működik a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldal, ahol ma már több mint 650 webáruház van jelen, ezek 75 százaléka azonban már orvosolta a hiányosságait.
Mindezek mellett az idősek védelmében is felléptek tavaly, ez elsősorban a termékbemutatók ellenőrzését jelenti. A korábbi években átlagosan havi 43 panasz érkezett, ez tavaly havi átlag 3 panaszra esett vissza az erős hatósági jelenlétnek köszönhetően.
Kitért arra is, hogy tavaly hangsúlyos volt a termékbiztonság, 1450 termékfajtát ellenőrzött a hatóság veszélyességi szempontból. Az ITM laboratóriumjaiban történt bevizsgálás, majd piacfelügyeleti kockázatértékelés után ezek 42 százaléka veszélyesnek minősült, 142 darab terméket vissza is kellett hívni. Ilyen termékek voltak a játékok, gyermekgondozási cikkek, lézerpointerek, fényfüzérek.
Kiemelten kezelték a családok biztonságát. Olyan helyszíneken is jelen voltak, ahol a családok az aktív kikapcsolódásukat töltik, például kalandparkokban, vidámparkokban, aquaparkokban. 2019-ben több mint 1800 helyszínen 8800 eszköz üzemeltetési körülményeit ellenőrizte a hatóság, 39 százalékuk volt kifogásolható. Az ellenőrzés a dokumentációk, tanúsítványok meglétére vonatkozik.
Beszélt arról is, hogy az az ITM-en belül működik az Európai Fogyasztói Központ, amelyhez a fogyasztók határon átnyúló, külföldi vállalkozásokkal szembeni panaszokkal fordulhatnak. 2019-ben 1600 panasz érkezett a központhoz, amely összesen 68 millió forint értékben tudott sikerrel érvényesíteni vagyoni igényeket. Ezek elsősorban légiutasjogok és e-kereskedelmi ügyekből adódó igények voltak.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy idén a helyszíni vizsgálatok mellett az ellenőrzések középpontjában az elektronikus kereskedelem áll, illetve foglalkoznak a kettős minőség kérdéskörével is. Utóbbiról megjegyezte, hogy Magyarország az elsők között jelezte ezt a problémát az unióban, miszerint azonos márkanevű és csomagolású termékek eltérő minőségűek lehetnek egyes országokban. Tavaly év végén megszületett az uniós szabályozás, amelynek köszönhetően a jövőben a kettős minőség jelensége tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül majd és megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt szankcionálhat majd a fogyasztóvédelmi hatóság. Ezt a hatáskört 2022. május 28-tól kapja majd meg, de addig is feladatuk, hogy a hazai szabályozásba átültessék az uniós szabályokat, illetve szükség esetén laboratóriumban vizsgálják a felmerülő kettős minőségű termékeket is – fűzte hozzá.
Keszthelyi Nikoletta elmondta: 2020-tól fontos változás lesz, hogy határon átnyúló e-kereskedelmi jogsértés esetén a fogyasztóvédelmi hatóság már blokkolhat honlapokat. Ez egy végső lehetősége a hatóságnak akkor, ha más szankció nem vezet eredményre a jogsértő vállalkozással szemben. Ehhez az erős fellépéshez az kell, hogy legalább két tagállam fogyasztóit érintse a jogsértés, amely a csodát ígérő termékek honlapjai esetében megvalósul.
(Forrás: MTI/ITM)
