Az Európai Unió a világ legjelentősebb humanitárius adományozója, tavaly több mint 80 országban több mint 134 millió embernek nyújtott támogatást.
Augusztus 19-én az Európai Unió minden évben csatlakozik azokhoz, akik tisztelettel adóznak az életüket nap mint nap mások megmentéséért kockáztató humanitárius munkások felbecsülhetetlen értékű tevékenysége előtt – áll az Európai Bizottság közleményében. A humanitárius világnapot a Bagdadban található iraki ENSZ-székhelyet érő 2003-as bombatámadás évfordulóján tartják. A támadás során 22 humanitárius munkás veszítette életét.
Az Európai Unió a világ legjelentősebb humanitárius adományozója. Az uniós költségvetésből 2015-ben világszerte összesen több mint 134 millió, természeti és ember okozta katasztrófa áldozatává vált személy számára nyújtottak támogatást több mint 80 országban.
Az Európai Bizottság 2016-ban a valaha volt legnagyobb, 1,1 milliárd euró összegű eredeti humanitárius segítségnyújtási költségvetést fogadta el. A rekordösszegű költségvetés előterjesztését a fegyveres konfliktus miatt menekülő és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek növekvő száma, a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás egyre növekvő hatása, valamint a gazdasági válság miatt világszerte megnövekedett humanitárius szükség indokolta.
Míg a természeti katasztrófák, például a nepáli földrengés, emberek millióit érintették 2015-ben, legtöbbször a fegyveres konfliktusok nyomán alakult ki humanitárius szükséghelyzet.
2015-ben négy, az ENSZ által legsúlyosabb válsághelyzetnek minősített jelentős vészhelyzetet (Szíria, Irak, Jemen és Dél-Szudán) alakult ki. A kényszerű lakóhelyelhagyás mértéke a második világháború óta 2015-ben volt a legmagasabb.
Következésképpen az uniós humanitárius segély jelentős része a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek támogatására szolgált. Ennek keretében az Európai Bizottság 2015-ben több mint 1 milliárd euró összeget (az éves humanitárius segítségnyújtási költségvetés mintegy 73 százaléka) biztosított olyan projektek számára, melyek célja a menekültek és belső menekültek segítése volt.
A menekülteknek nyújtott támogatás legnagyobb részét (47 százalék) az élelmezési és a táplálkozáshoz nyújtott segélyek teszik ki. További jelentős támogatási területek az egészségügy (13 százalék), a víz, a csatornázás és megfelelő higiénés körülmények (10 százalék), a menedékhely és a nem élelmiszer jellegű cikkek (9 százalék), valamint a védelem (8 százalék) biztosítása.
A humanitárius munkások egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az elmúlt 19 év alatt megközelítőleg 4000 humanitárius munkást ért súlyos támadás, az érintettek több mint egyharmada életét veszítette. A támadások áldozatainak többsége saját országában szolgálatot teljesítő humanitárius munkás volt.
A segélyszervezetek munkatársait ért támadások számának 2013–2015 közötti visszaesése még nem jelenti azt, hogy a humanitárius munka biztonságosabbá vált. A támadások száma ugyanis azért csökkent, mert az ingatag biztonsági helyzet kevesebb humanitárius munkás kirendelésére ad módot. Ennek eredményeként rászorulók milliói maradhatnak életmentő támogatás nélkül, mert a biztonság hiánya a műveletek felfüggesztésére vagy a veszélyes régiókból való visszavonulásra kényszerítheti a segélyszervezeteket.
A humanitárius fellépést vezérlő elvek – emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség – szintén a nemzetközi humanitárius jogban gyökereznek. Az Európai Unió elkötelezetten kiáll a nemzetközi humanitárius jog általános tiszteletben tartása, valamint az annak való megfelelés előmozdítása mellett. Az Európai Unió emellett finanszírozást nyújt az uniós válságkezelési műveletekben részt vevő civil és katonai személyzet részére tartandó, nemzetközi humanitárius jogról szóló képzéshez – olvasható a közleményben.
